Teológia - Hittudományi Folyóirat 3. (1969)

1969 / 2. szám - Csanád Béla: A lelkipásztorkodás modellje a Zsinat szerint

nem ebben a jelentésben használatos. A „titok” szón mindenki elsősorban olyan dol­got ért, amely a megismerés és a megtapasztalás számára rejtve van, a gyakorlati élet számára épp ezért szinte megközelíthetetlen. A liturgiában, amint látni fogjuk, ennél sokkal gazdabb és mélyebb tartalma van a szónak. Casel szerint lefordíthatat­lan [17]. A XIX. század túlzottan intellektualista teológiai irányzatai kisajátították a misz­térium szót a „hittitok” számára. Ez a kisajátítás - Karl Rahner szerint [18] — a szemiracionalizmus és a német idealizmus hatására történt, s a szó ilyen használatát és értelmezését a középkor hittudománya, sem Aquinói Szent Tamás, sem Suarez nem ismerte. Ha a keresztény misztérium-tan eredetét és igazi jelentését meg akarjuk ismerni, Szent Pál teológiájához kell visszatérnünk, ö alkotta meg a keresztény misztérium­tant, evangéliumi alapokon (különösen a nála későbbi János-evangéliumból hangzó krisztusi tanítás alapján), az Ószövetség és főként a pogány misztérium-vallások ter­minológiáját felhasználva, ez utóbbiaknak nevelő, előkészítő értékét felismerve [19]. A szentpáli misztérium-teológia klasszikus összefoglalását az Efezusiakhoz írt levél 3, 8-12 soraiban találjuk meg: „Nekem, az összes szentek közül a legkisebbnek jutott osztályrészül a kegyelem, hogy Krisztus felfoghatatlan gazdagságát hirdessem a po- gányoknak, és felvilágosítsak mindenkit, hogyan valósul meg az a misztérium, amely kezdettől fogva el volt rejtve az Istenben, a mindenség teremtőjében, hogy most az Egyház által az Isten szerfölött sokrétű bölcsessége nyilvánvalóvá legyen a mennyei fejedelemségek és hatalmasságok előtt. Ez volt az ő örök szándéka, amelyet Krisztus Jézusban, a mi Urunkban megvalósított; a benne való hit által van reményünk és biztonságos utunk az Istenhez”. Ebben az összefoglaló „meghatározásban” a miszté­rium minden lényeges eleme benne foglaltatik: 1. az Isten örök üdvözítő akarata, 2. amely Krisztus Jézusban valósult meg, 3. az egyház által. Felismerhető Szent Pál misz­térium-fogalmában az üdvrend benső „logikája”: hogyan kapcsolódnak az üdvösség tényében Isten-Krisztus-Egyház. A szoros benső kapcsolat miatt nevezhetjük Isten örök üdvözítő szeretetének tényeit egyszerűen csak Krisztus-misztériumnak, de Krisz­tus és az egyház közötti egység miatt az egyház misztériumának is (vö. Ef 5, 32, a házassággal kapcsolatban: „Nagy misztérium ez, én Krisztusra és az egyházra vonat­koztatom”), hiszen Isten az ő „nagyszerű erejét Krisztusban mutatta meg, amikor a halálból feltámasztotta s a mennyben jobbjára ültette, minden fejedelemségnek, ha­talomnak, erőnek és uralomnak s minden néven nevezhető méltóságnak fölé emelte, nemcsak ezen a világon, hanem az eljövendőben is. Mindent lába alá vetett, őt magát pedig az egész egyház fejévé tette: ez az ő teste és teljessége annak, aki mindenben mindent teljessé tesz” (Ef 1, 19-23). Szent Pál misztérium-teológiájának abszolút krisztocentrizmusa nyilvánvaló. Foly­tathatnék az idézeteket, mindegyiknek központi tétele ugyanaz: Jézus Krisztus min­den ember üdvösségének szerzője, minden üdvösség kulcsa, Isten és ember találkozá­sának, Istenben való életünknek és jövendő üdvösségünknek alapja. „A lerakott alapon kívül, amely Jézus Krisztus, mást senki sem rakhat” (1 Kor 3, 11). Isten üdvözítő akarata az, „hogy az idők teljességével Krisztusban, mint főben foglaljon össze mindent, ami mennyben és földön van” (Ef 1, 10). Szent Pál misztérium-teoló­giájának ez az üdvrendi tény a lényege, s ezen alapul az Apostol egész üdvtörténeti szemlélete. Írásaiban Jézus Krisztus megváltói élete nemcsak mint egyszeri történeti esemény (factum) szerepel, hanem mint a végső időkig jelenlévő valóság. Krisztus életének egyes eseményei nem pusztán emlékezés formájában fordulnak elő, hanem mint az egyház misztériumában jelenleg is működő, hatékony (reprezentált) valósá­gok. Ezek elsősorban a szentségek, közöttük is legelső az Eukarisztia misztériuma. Krisztus életének és a misztériumoknak az egységére vonatkozóan csak néhány példát említsünk. „Benne temetkeztetek el a keresztségben és benne támadtatok fel, annak 84

Next

/
Thumbnails
Contents