Teológia - Hittudományi Folyóirat 3. (1969)
1969 / 1. szám - TÁVLATOK - A vallásgyakorlás szociológiája
tel arányszáma. (Utóbbi adat: S. Burga- lassi: Italiani in Chiesa, Brescia, 1967.) A húsvéti szentáldozást elvégzők arányszáma Ausztriában 46,5, Németországban 55,7 és Hollandiában 87,9% - tehát mindenütt magasabb a vasárnapi misehallgatás számadatainál. Ez érthető, hiszen a húsvéti áldozás ünnepi cselekedetként számít egy viszonylag jelentős réteg szemében s olyanok is elvégzik, akik egyébként nem járnak rendszeresen templomba. A többi európai országból nincsenek összefogó adatok. Sok helyütt a nagyvárosi hívek arányszámát közlik, akik részt vesznek a vasárnapi szentmisén. Így pl. Párizs 15-16, Bécs 19,5, Brüsszel 25, München 28-30, Innsbruck 37,5, Amsterdam 55%. Magyarországról 1935-40 közti időről vannak adataink. Ezek szerint az összes híveknek alig 40%-a járt vasárnap templomba. Ebből kb. 13%-ot tettek ki az iskolások, akik számára a misehallgatás akkor kötelező volt. Az utóbbi évtizedben többször végeztek kisebb méretű vizsgálódást a magyar ifjúság vallási magatartásáról. Figyelemre méltó Varga Iván munkája, melyet ,,A magyar ifjúság szekularizációja” címen a VI. Szociológiai Világkongresszuson, Evianban mutatott be 1966 szeptemberében (Archives de Sociologie des Religions. 1967, 45-64). Vizsgálatait kérdőíves módszerrel végezte 900 budapesti III. osztályos gimnazista fiú és leány között, valamint 100 vidéki III. oszt. tanuló és 300 falusi fiatal között. A vallásosság mértékére ötfokozatú tipológiát állított fel: 1. Hagyományosan vallásosak azok, akik hisznek a vallások tanításában, megtartják a valláserkölcs parancsait és eleget tesznek a vallásgyakorlat követelményeinek. 8-10% sorolható ide. 2. A nem-hagyományosan vallásosak hite bizonytalan, vallásgyakorlatuk rend- szertelen, inkább csak környezetük nyomására történő. Számuk kb. 15%. 3. Közömbös a vallás tanaival, sőt világnézeti-ideológiai kérdésekkel szemben is a megkérdezett fiataloknak mintegy fele (városban 60-65%, falun 40-50%). Ezek a társadalmi-közösségi kérdések iránt fs kevésbé érdeklődnek, mint a világnézetileg elkötelezettek (azaz a hagyományosan vallásosak és a marxista világnézet alapján álló tudatos ateisták). 4. A nem-hivők közé kell sorolni azokat, akik ateista gondolkodásúak s csak szőkébb családi környezetük hatására vesznek részt vallási szertartásokon. Ateizmusukat különféle világnézeti elem színezi. Számuk kb. 15%. 5. A marxista világnézet alapján álló tudatos ateisták az előző csoporttól abban különböznek, hogy világnézeti elveik megfelelnek a marxizmus tanításának, ennek alapján foglalnak állást vallási kérdésekben. 8-10% sorolható ide. (Varga I. többféleképpen csoportosította adatait. Ennek a közlésnek alapja: Világosság. Melléklet az 1968 februári számhoz, 22- 3-) Varga Iván arról is beszámol (Világosság, 1968, 328), hogy közös kérdőíveket állítottak össze a vizsgálatban részt vevő szocialista országok számára. A lengyel és cseh fővárosban meg is volt a felmérés, de az eredmények egybevetése még nem történt meg. A budapesti vallásszociológiai Kollokviumon az ifjúság és vallás kérdését behatóan tárgyalták. A szovjet, keletnémet, bolgár, jugoszláv, cseh és magyar adatok alapján a következő képet rajzolták meg: A 17-28 év közti koroszályban a vallásos fiatalok száma az egyes országokban változó, de mindenütt 20% alatt van. A 30-40 évesek közt általában 5-10%-kaI több a vallásos emberek aránya, s ezek száma 40 év fölött még magasabb lesz. A városi fiatalok körében a vallásosság számottevően kisebb, mint falun. Fordított arány áll fenn képzettségi szint és vallásosság között. Végül a vallásos fiatalok körében nincs lényeges különbség a fiúk és a lányok százalékarányában. A nők nagyobb vallásosságára csak az idősebb nemzedék magatartásából lehet következtetni (a részletesebb adatokat 1. Világosság, 1968. 329-30). Hogyan mutatkozik a vallásgyakorlás differenciálódása a nem-szocialista országokban? - Az egyes országokat egy-egy számmal jelző vallásgyakorlati adatok 45
