Teológia - Hittudományi Folyóirat 3. (1969)
1969 / 1. szám - TÁVLATOK - A vallásgyakorlás szociológiája
nem érzékeltetik azokat a nagy különbségeket, amelyek fennállnak az egyes országrészek között. A területi eltéréseket részletes térképek mutatják legjobban. Franciaország vallásgyakorlata a szinte ioo%-os templomlátogatást felmutató breton falvaktól a missziós területeknek számító vidékekig terjed. Pl. Párizstól délkeletre számos faluban 20%-nál több a megkereszteletlen gyermek, a vasárnapi misén pedig férfit egyáltalán nem lehet látni. Ausztria térképe nem mutat ilyen szélsőségeket, de ott is vannak nagyobb területek, ahol 20%-nál kevesebben járnak rendszeresen misére. Tirolban a vallásgyakorlat viszont 6o-8o%-os. A pontos felmérés alapján készülő nagyvárosi adatok és az újabb egyház- megyei statisztikák általában feltüntetik a társadalmi rétegeződés szerinti vallásgyakorlatot. Több európai ország adatai nyomán a következő képet kapjuk: a parasztság általában a legbuzgóbban temp- lombajáró réteg. (Ez persze nem áll Franciaország egészére!) A hagyományos értelemben vett polgárság - kisiparosok, kereskedők, az állami alkalmazásban nem álló értelmiség - a közfelfogás szerint még a buzgó réteghez számít, a statisztika fényében (pl. Németországban) azonban alig emelkedik az átlag fölé. Az új társadalmi középréteg - hivatalnokok, alkalmazottak — vallásgyakorlata jelentősen az átlag fölött van. Hasonló képet adnak sok helyen a szakmunkások, akiknek társadalmi súlya az elmúlt évtizedekben jelentősen növekedett. Ezért nem lehet a munkásságot minden megkülönböztetés nélkül az egyháztól távolállónak mondani. Általános azonban, hogy a munkásság alsó rétege - segédmunkások — az utolsó helyen áll a vallásgyakorlatban. Az életkort tekintve legtöbben a 8-14 éves iskolások vannak. A 14. év után csökken a vallásgyakorlat, 20-40 év között a legalacsonyabb, majd az öregkorban emelkedik. A 7-8 éveseket külön is vizsgálták s a nagyvárosok adataiból arra a megállapításra jutottak, hogy ezek kb. oly mértékben vannak vasárnap templomban, mint a családos felnőttek. Ebből azt következtették, hogy felnőtt korukban is általában azok gyakorolják vallásukat, akiket a családi nevelés erre már kisgyermekkorukban rászoktatott. Ugyancsak általános a nemek arányára vonatkozó adat. Nők többen járnak templomba, mint férfiak. Magyarázatul azt mondják, hogy a férfi lelki beállítottsága kevésbé irányul a vallásra, inkább a nagyobb evilági érvényesülésre; azután kevésbé tudja magát túltenni az egyházi élet történetileg kialakult torzulásain. Hogy a vallásgyakorlás adataiból megalapozottabb következtetéseket lehessen levonni, meg kell vizsgálni ennek történeti kialakulását is. E téren a francia kutatók nyújtottak legtöbbet (pl. lelkipásztori szempontból kiemelkedő fontosságú: F. Boulard: Premiers itinéraires en so- ciologie religieuse. Paris, 1966. - A városokról: J. Chélini: La Vilié et l’Église. Paris, 1958). A legrégibb időkből indulnak ki. A Clermont-Ferrand és Limoges közötti, nehezebben megközelíthető vidéken fekvő falvak még ma is missziós területeknek számítanak. Ezért felvetik a kérdést: vajon megtörtént-e ennek a területnek igazi megtérítése? Nem a kereszténységgel szembeforduló, régi pogány magatartás hagyománya-e ez az állapot? Továbbá: a XIII. századi albigens eretnekség, a reformáció, a janzenizmus igen különböző hatással voltak az egyes vidékekre. Elterjedésük összefügg a kérdéses terület gyengébb vallásosságával is. Ahol viszont — a földrajzi és társadalmi tényezők elelnére - ma is buzgó vallásgyakorlat van, ott általában megállapítható, hogy a XVII. és XVIII. században elmélyült lelkipásztori tevékenység folyt. - A legújabb fejlődés irányát Le Bras 1951-ben így vázolta: ,,A falvak buzgósága csökken, a városokban azonban, legalábbis néhányban, kb. 60 év óta emelkedés mutatkozik. így Franciaország egyöntetűbb gyakorlat felé halad, egy kisebbségnek, de vallásos kisebbségnek gyakorlata felé”. Nagy érdeklődésre tarthat számot a legújabb időkben tapasztalható folyamat vázolása. Amíg pl. Hollandiában 1960-ban az egyházzal eleven kapcsolatot tartó hívek16
