Teológia - Hittudományi Folyóirat 2. (1968)
1968 / 2. szám - Kecskés Pál: Szent Tamás és a II. Vatikáni Zsinat
KECSKÉS PAL SZENT TAMAS ÉS A II. VATIKÁNI ZSINAT Az Egyház életében nagy jelentőségű egyetemes zsinatokat alapos előkészítő munka előzi meg. Ennek a munkának java részét a teológusok végzik, ők kapják a megbízást, hogy a zsinaton megtárgyalás alá kerülő problémákat tanulmányozzák, azokról véleményt nyilvánítsanak, közreműködjenek a zsinati tárgyalás alapját képező tervezetek, sémák kidolgozásánál, „peritus” minőségben rendelkezésére álljanak a zsinati atyáknak. Mint korának tekintélyes teológusa, Aquinói Tamás is meghívást kapott az 1274-ben Lyonba összehívott egyetemes zsinatra. Odautazása közben lepte meg a lázas betegség, s arra kényszerítette, hogy betérjen a fossa-nuovai cisztercita apátságba. Március 7-én ott tért lelke Teremtőjéhez a földi élet múlandóságából. Habár Szent Tamás már nem vehetett részt a II. Lyoni zsinaton, jelen van az Egyház későbbi zsinatain, mint a hagyomány egyik legtekintélyesebb bizonyságtevője. Az idők során felmerülő problémákat az Egyház a homogén fejlődés vonalán haladva oldja meg. Gondosan vigyáz arra, hogy megszakítatlan folytonosságban maradjon a tan egységét biztosító forrásokkal, a Szentírással és a hagyománnyal. A hagyományt képviselő egyháztanítók közt Szent Ágoston mellett mindmáig Szent Tamás a legkiemelkedőbb tekintély. A trienti zsinat asztalán Szent Tamás Summa-ja a Szentírás mellett feküdt. Méltó figyelemben részesítette az I. Vatikáni Zsinat. De éppúgy elismerte jelentőségét a II. Vatikáni Zsinat is. Érdemes ezt megállapítani a tomizmust érő bírálatokkal kapcsolatban, mely a lezajlott zsinaton is hangot kapott. Szent Tamás a zsinati okmányokban Ezzel szemben, a zsinat okmányait olvasva, látjuk, hogy azok ismételten hivatkoznak Szent Tamásra s a keresztény szellemű tudomány elé vezérül és példaképül állítják őt. Számos Szent Tamásra történő utalást találunk az Egyházról szóló dogmatikus konstitúcióban. így arra nézve, hogy a hívők a szentségek által titokzatos, de valóságos módon egy testté egyesülnek a szenvedett és megdicsőült Krisztussal [1]. Hogy Szent Tamás a szentatyákkal együtt Krisztus működését a testet életelvként mozgató lélekhez hasonlítja [2]. Azt tanítja továbbá, hogy a keresztségben újjászületett emberek az Egyház által kapott hitüket kötelesek megvallani [5]. A Szentlélek különleges erejének gazdagsága kötelezi őket, hogy szavukkal és cselekedeteikkel Krisztus igaz tanúi legyenek [4]. Azok, akik még nem fogadták el az evangéliumot, különféle módon rendelődnek hozzá Isten népéhez. Lehetőség szerint ezek is az Egyházhoz tartoznak Krisztus az egész emberiséget üdvözíteni képes erejéből s akaratuk szabadságából [5]. A püspökök szent szolgálatában megnyilatkozik a Titokzatos Test azon egysége, amely nélkül nem lehetséges üdvösség [6]. Más egyháztanítók mellett, az Egyházról szóló konstitúció Szent Tamásra is hivatkozik, hogy az Egyház valamennyi, bármilyen állapotban levő tagja hivatva van az életszentségre [7]. Vonatkozik ez elsősorban a püspökökre, akik a papság teljességére vannak kiválasztva a püspöki gond és szolgálat minden formájában [8], Valamennyi hivő lelkében az istenszeretet vezetése alakítja ki és segíti célhoz a megszentelődés minden eszközét [9]. Az Egyház szent voltát különleges módon ápolják azok a tanácsok, amelyeknek a megtartását az Úr az evangéliumban ajánlja [10]. Mivel 67
