Teológia - Hittudományi Folyóirat 2. (1968)
1968 / 1. szám - MEDITÁCIÓ - Stein, Edith: Magányos párbeszéd Istennel
latokkal? Az Isten kegyelmével teljes Szűz túláradó szívéből a Magnificat ujjongó éneke tört elő. A Benedictus, a Próféta dala megnyitotta az ősz pap néma ajkát, amikor az angyal titkos szava látható valósággá lett. Ami a Lélekkel-teli szívből kiáradt, az jutott kifejezésre tartalomban és formában, és tovább él nemzedékről nemzedékre. A misztikus folyam így formálja a háromszemélyű Isten, a Teremtő, Megváltó és Beteljesítő többszólamú, egyre hatalmasabb dicséretét. Ezért nem szabad a minden hagyományos formától mentes benső imádságot, mint a hit szubjektív’ ájtatosságát, szembe állítani az egyház .objektív’ imádságával. Minden igazi imádság az egyház imádsága. Minden igazi imádság által történik valami az egyházban, és maga az egyház imádkozza azt, mert maga a benne élő Szentlélek imádkozik mindenegyes lélekben „értünk, kimondhatatlan sóhajtásokkal” (Róm 8, 26). Hiszen az igazi imádság éppen az, hogy „senki sem mondhatja: ,Űr Jézus’, csak a Szentlélekben” (1 Kor 12, 3). EDITH STEIN (1891—1942) 1891-ben született Wroclavban, amely akkor Németországhoz tartozott és Bres- launak nevezték. Ott kezdte el alapfokú tanulmányait, aztán két évig egyetemre is oda járt, filozófiát, pszychológiát, germanisztikát és történelmet tanult. 1913-ban átiratkozott a göttingeni egyetemre, feltehetően főként Edmund Husserl filozófus, a modern fenomenológia megalapítója miatt, hogy őt megismerje és hallgassa. Igen rokonszenvezett Husserl irányzatával, s főleg az ő hatására még jobban elmélyedt a lélektani tanulmányokban. Javában dúlt az első világháború, amikor diplomával a kezében elhagyta az egyetemet, önkéntes vöröskeresztes ápolónő lett, majd tanárnő, rövidesen azonban Husserl professzor mellé került asszisztensnőnek először Göttingenbe, majd Freiburgba, ahol a filozófia doktorává avatták. Itt ismerkedett meg mélyebben a katolikus vallással. Avilai Szent Teréz életrajza adta meg a végső lökést konverziójához, a katekizmust és a misekönyvet tanulmányozta, s hamarosan megkeresztelkedett. Ettől kezdve nagy ívben emelkedett pályája, felsőoktatási előadó s egész Európában keresett vendégprofesszor lett. Az 1933-as év, Hitler uralomrajutása az ő pályáját is megtörte. Eltiltották a tanítástól, ő mégsem emigrált, mint sok kiváló sorstársa, hanem a kontemplativ életet választotta. Bevonult a kölni Kármel csöndjébe. Onnét a nácik dühöngő fajgyűlölete miatt Hollandiába küldték elöljárói, de nem menekülhetett meg ott sem a nácik elől. Testvérével, Rózával együtt a hollandiai Echt-ből koncentrációs táborba hurcolták 1942. augusztus 2-án, s néhány nap múlva meggyilkolták Auschwitzben. Az elmúlt évben, halálának 25. évfordulóján egész Európában megemlékeztek róla, Edith Steinről, a tudósról és a szentről, aki rendjében a Teresia Benedicta a Cruce névre hallgatott. Amíg élt, Aquinói Szent Tamást és Keresztes Szent Jánost magyarázta, könyveket írt és a krisztusi szeretet parancsát követte. Frings bíboros elkezdte szenttéavatásának eljárását. Itt közölt írása Az egyház imádsága c. tanulmányából való. (Erbe und Auftrag, 1962 (38) 29—40.) (d. a.) 51
