Teológia - Hittudományi Folyóirat 2. (1968)
1968 / 3. szám - FIGYELŐ - Vöröss Ferenc: Napjaink hitoktatási reformtörekvései
ségeinek megfelelő szinten és mennyiségben. Példaként álljon itt az I. és II. osztályos olasz hittanoktatási tanterv: I. osztály. I. negyedév. Találkozás a mennyei Atyával a természetben, a keresztségben, a templomban, - a családban, a plébániai közösségben, — a szentek egyességében (Szűz Mária, szentek, angyalok, halottak). II. negyedév. Találkozás Jézus Krisztussal a betlehemi barlangban, a jeruzsálemi templomban, — tanítás közben, — amint betegeket gyógyít és csodákat tesz, - a keresztfán és a feltámadás dicsőségében. III. negyedév. Jézussal a mennyei Atyához megyünk. Minden vasárnap a feltámadt Krisztust ünnepeljük, - Aki égi kenyeret és bort adott nekünk, - Aki dicsőségesen mennybe szállt és elküldte nekünk a Szentleiket, hogy erősítsen minket. II. osztály. I. negyedév. Az Atya örök boldogságra hívott meg minket. Jézus sokat beszélt a meny- nyei Atyáról, - Akit az egész világ dicsőít, - a mennyben új otthont készített nekünk, - akitől a bűn elválaszt minket, de II. negyedév: aki mégis úgy szeret minket, mint fiait. Ezért hív, hogy térjünk vissza hozzá; elküldte egyszülött Fiát, Jézus Krisztust, a mi Megváltónkat, aki szereti a bűnösöket és feláldozta életét értük, és feltámadásának erejében új életet ad nekünk is. A 111. negyedév lényegében megismétli az I. osztály hasonló negyedévének anyagát, de elmélyítve. Részletesebben foglalkozik a szentmisével - szentáldozással, a szentgyónással és a bérmálással, tekintettel arra, hogy ekkor van az első szentáldozás is. Az olasz kísérlettel ellentétben a tanítás menetének lineáris (progresszív) elve alapján készültek el a kanadai, québeci egyházmegye francia nyelvű hittankönyvei. Még ezek a könyvek is részben megőrzik a hagyományos dogmatikai, erkölcstant beosztást. Az első három könyv egy nevelési egységet alkot. Célja: bevezetni a gyermekeket a Szent- háromsággal való személyes kapcsolatba (I. osztály), a szentségi életbe (II. osztály) és az egyháznak, mint szeretetközösségnek az életébe (III. osztály). A negyedik könyvvel új nevelési szakasz kezdődik a vallásos életben. Ennek az új szakasznak a jellemzője: közelebbről szemléltetni a már megismert keresztény misztériumot. A negyedik könyv Jézus példáján keresztül bemutatja nekünk a keresztény élet lényegét. (Nem Jézus életének történeti eseményein van a hangsúly, mint a mi IV. osztályos „Bibliai történetek” c. könyvünkben.) A tervezett ötödik könyv a liturgiában továbbélő krisztusi misztériumot, a hatodik könyv pedig az általános emberi életben kibontakozó krisztusi misztériumot világítja meg közelebbről. Más elgondolás alapján épül fel a francia 9—ii évesek hitoktatási rendszere, amely hat vezető gondolat köré csoportosul: 1. Isten minket közösségben vezet magához- Mi megismerjük Istent, aki belép a történelembe és minket arra hív, hogy vele együtt éljünk. Maga jön el hozzánk, hogy megvalósítsa üdvözítő tervét és sohasem hagyja el az embereket. 2. Isten kinyilatkoztatja nekünk misztériumát és az ember misztériumát. Mi megismerjük az igaz Istent és eleven kapcsolatba lépünk vele. }. Jézus kinyilatkoztatja magát az embereknek és hirdeti a jóhírt, az evangéliumot. Mi megismerjük Jézust, mint a mennyei Atya Fiát, aki kinyilatkoztatja nekünk az Atyát és minden ember üdvözítésére jött. Mi tagjai vagyunk Isten országának. 4. Jézus a világ Üdvözítője halálával és feltámadásával. Jézus halála és feltámadása egymástól elválaszthatatlan két misztérium. j. A feltámadt Jézus munkálkodik a világban. Nekünk meg kell ismernünk jelenlétét és tevékenységét és meg kell látnunk az új világ erőforrásait. 6. Jézus életeti az Egyházat Lelke által. A Szentlélek a keresztény élet éltető forrása. Ö teremti meg a keresztények és az egész világ egységét, ö vezeti az Egyházat az evangélium hirdetésében, Ö adja meg annak szervezetét a tagok isteni életének és az evangélium elterjedésének biztosítására. Mindennek lezárása a Szentháromság misztériuma. Ezek a vezérgondolatok nem annyira az anyag tantervi részletezésének tekintendők, hanem inkább feldolgozási szempontoknak. A hozzájuk tartozó fontosabb igazságokkal együtt dogmatikus, szakramentális, morális és misz- sziós szempontból szerves egységben felölelik a katekizmus ennek a foknak szánt teljes anyagát. Az anyag teljes egészében a Szentírás szövegein alapul néhány zsinati és liturgiái szöveg kivételével. A szentírási szövegeket az 1967-ben megjelent „Fonds obligatoire” a maguk egészében közli, hogy így biztosítsa az egységet a használatban élvő különféle szent- írásfordítások szövegei között. Egészen szokatlan és eredeti a holland kísérleti katekizmus felépítése, bár némely vonatkozásban egyezik a francia elgondolásokkal. öt részre oszlik: 1. A lét nagy titok, amely mögött Isten egyetemes üdvözítő szándéka áll. 2. Az emberek útja Krisztus felé. (A pogány népek útja. Izrael útja.) 3. Az emberfia: Jézus Krisztus misztériuma. 4. Jézus útja. Jézus Krisztus, mint a keresztény élet példaképe. Ehhez kapcsolódik a keresztény erkölcsi életnek mint Krisztuskövetésnek a bemutatása. 5. Eszkatológia. A Szentháromságról beszél, mely az üdvösség titkának foglalata. 184
