Teológia - Hittudományi Folyóirat 1. (1967)
1967 / 1. szám - Csanád Béla: A holland egyház reformtörekvései
landok. Mintha csak a gyarmatokról kiszorult organizáló tehetségük most az európai szellemi és vallási életre összpontosulna, minden jelentős egyházi megmozdulásban hangadó szerepet visznek, és két évvel az egyetemes zsinat után — minden túlzásuk és botránkoztatásuk ellenére — hatalmas baráti és szimpatizáns tábort építettek ki maguk mellett. A nemzetközi hírű és jellegű intézményeik egyre szaporodnak. Nem véletlen, hogy holland főtitkára van a zsinat utáni egyház egyik legjelentősebb dokumentációs és információs központjának, a római IDOC-nak, amely a zsinati holland dokumentációs irodából, a DOC-ból fejlődött nemzetközivé, s jelenleg már a legjobb szakembereket és teológusokat mondhatja munkatársának az egész világról.I(i Hollandiában működik a világ egyik legnagyobb vallásszociológiai intézete, a hágai K.S.K.I., kiadványairól ismertebb néven: a Social Compass,17 Maast- richtben alakult meg XXIII. János pápasága idején az Európa Szeminárium és mellette az lnstituut Europese Priesterhulp, az európai papképzés központi intézményei. Nijmegenben szerkesztik a manapság legkeresettebb, 40 000 előfizetőt számláló teológiai folyóiratot, a Conciliumot. Mindezek az adatok, a holland egyház külföldi kapcsolatai arra mutatnak, hogy nem akarnak titkolózni és gettóba vonulni. Ez a szándék önmagában is értékes védekezést jelent a szektáriánus hajlamok és különcködések ellen. Ha a többi európai országok egyházai kellő okossággal, kritikával és bátorsággal rendelkezve segítségükre sietnek kényes helyzetekben, sok veszélyt tudnak elhárítani a hollandok feje felől. A lelkipásztorkodás módszereinek átértékelése A holland egyház reformjai természetesen nemcsak egyházszervezeti átalakulásokban mutatkoznak meg. A reformok másik nagy területe: a lelkipásztorkodás módszereinek megújítása. A holland pasztoráció megújulásának kiindulópontja az ország népsűrűségi és városiasodást problémája. Hollandiában háromszor annyi ember él egy négyzetkilométeren, mint hazánkban. A jövő építészeti iránya nemcsak a, nagyvárosokban, hanem vidéken is egyre inkább a magasépítkezés. Ma már kisvárosokban sem ritka a 15—20 emeletes ház. Egy-egy ilyen épülettömbben, 200—250 lakásban 1000—1200 ember lakik. Rövid időn belül tehát szinte kiszámíthatatlanul növekszik a városiasodás üteme, s ezzel meggyorsul a régi családi szellem felbomlásának és általában az emberek egymástól való elidegenedésének folyamata. A holland pasztoráció ezt a „történést” szeretné minden eszközzel megakadályozni vagy legalábbis a folyamatot lassítani. Ennek a kérdésnek Hollandiában nagyobb fontossága van, mint talán bárhol másutt a világon. A családi szellem, a családiasság volt ugyanis melegágya a világhírű holland missziós lelkiségnek, az áldozatkészségnek és a nagyfokú vallási intelligenciának.18 Ez a szellem helyettesítette a modern szervezés sokféle ^praktikáját és raffinériáját. A holland pasztoráció égető feladata valamiképpen ennek a szellemnek a megmentése ugyanakkor, amikor természetesen az egyház is támogatja a népsűrűség! problémák helyes megoldását, és tisztában van azzal, hogy a családiasság nem azonos a konzervatív felfogással és életstílussal. Keresniük kellett tehát azokat a pasztorációs formákat, amelyek a megváltozott körülmények között előmozdítják az } 24
