Teológia - Hittudományi Folyóirat 1. (1967)
1967 / 2. szám - FIGYELŐ - Majsay Mór: A betegek kenete egy első századbeli lemezen
demeire, akinek Nevét, Keresztjét, hatalmát és jóságát fölidézik e betűk és jelek. Nemde, csak Jézusba helyezzük minden reményünket és benne leli meg üdvét testvérünk is? 12b. Miként mi azt vártuk, valóban meg is állapítottuk, hogy az Ür segített neki megpróbáltatása elviselésében. 13—14a. És egyébként tudjuk a hit által, hogy az illúzióinak gyakran áldozatul eső e szegény meggondolatlannak vétségei meg vannak bocsátva, és neki el van engedve az a tartozása, amelyet ő az isteni igazságossággal szemben szerzett. 14b—16. Boldogok azok, akiket a szenvedés megpróbált! Mikor megérkezik a Vessző, nekik könyörületet és vigasztalást hoz. 17. Salom. Legyen veletek a béke! (P. E. Testa: L’Huile de la Fői. etc. pp. 23—24.) Néhány magyarázatra szükség van Az ezüstlemezzel együtt 4 olajmécsest találtak. Közülük egy nagyobb, és kél lyukkal bír a mécsbél számára; a többi három kisebb egy lyukkal. Ezekben tartották a keresztelés, a bérmálás meg a kenet szentség szent olaját. A mécsbelet használták, mikor a kenet szentségét feladták. A szírek és később a maroniták, a kenet szentségét a „gyertyatartók titkának” is nevezték, mert a szent olajat tartó mécsest ilyenkor gyertyatartóra helyezték. Vö. Szt. Irén: PG 7, 666. Szt. Epifán: PG 41, 634. La Terra Santa Gerusalemme, 1963, marzo, p. 72.) A rabbik restauráció korának hívták a messiási korszakot (Ap. Csel. 3, 21.), mert a föl támasztott Illés „visszaszolgáltatja majd Izraelnek a manna urnáját, a szent olaj ámpolnáját, a víz fioláját, és egyesek szerint Áron vesszejét”. Ezért használják a zsidó-keresztények a Vessző szót, amely alatt ők Krisztust értik. A „restauráció” korából származó mécseseken „Szent Illés” felirat van, és ezekben őrizték a keresztelők, bér- málkozók a betegek szentségének szent olaját. Ilyen mécseseket találtak a Si- loe-tavánál (H. Guthe), P. Saller Betá- niában (1949—1953) és P. Bagatti Té- quahban (1963). (P. Testa: I. m. 27—28.) = Quriel rossz angyalnál az El (Isten) végzet jelzi, hogy az elemek egyik angyaláról van szó (vö. Zsolt. 68, 18). Az első szótag mutatja, milyen a főfoglalkozása. QUR jelenti, hogy gödröt, kutat stb. ás, amit talán magyarul úgy mondhatnánk, hogy tőrbe csal, kelepcébe juttat stb. A lemez szerzője mint zsidókeresztény ezek szerint azt hiheti, hogy betegét gödörbe lökte, tőrbe csalta Quriel, akinek a gonosztettek terén ez a sajátos működése. A babilóniai pan- theonban egyik másodlagos isten neve: Nabu sa hare = Nabu, aki ás (cselt vet). (P. Testa: I. m. 32—33.) A Haqor ige parancsolólag kívánja kikérdezés által az olyan lelkiismeret- vizsgálatot, amely behatol a lélek belsejébe. A rabbik ezen igével olyan aprólékos vizsgálatot jeleznek, amely az igazság teljes ismeretét eredményezi, hogy a vétkest föl lehessen oldozni, fölmenteni. Ez a vizsgálat Isten Nevében történik, aki a vesékbe és a szívekbe lát (Ap. csel. 1, 24; 15, 18.). A vizsgálat gyakran kiterjedt a vallás és az isten- tisztelet dolgaira is, amint ezek a kérdések mutatják: — Testvér, örülsz-e annak, hogy a keresztény hitben halsz meg? — Igen — feleli a kérdezett. Ha szerzetes: — Boldog vagy-e, hogy szerzetesi ruhában halsz meg? — Föltétlenül. — Beismered-e, hogy nem éltél olyan jól, amint kellett volna? — Igen. — Hiszed-e, hogy Jézus Krisztus, az Isten Fia meghalt érted? — Igen. — Hiszed-e, hogy nem üdvözülhetsz az ő halála nélkül? — Igen. — Mindaddig, amíg lelked itt marad, valamiképp illeszd bele egész életedet az ő halálába; burkold be önmagadat egészen és teljesen az ő halálával, és ha Isten meg akar ítélni, ismételd: „Én Istenem, közém és ítéleted közé helyezem a mi Urunk Jézus Krisztusnak halálát ...” Mondd azonkívül: „Istenem, közéd és haragod közé helyezem a mi Urunk Jézus Krisztus halálát.” Aztán ismételd háromszor: „Kezedbe ajánlom telkemet.. „Aki sorra felel ezekre a kérdésekre, az nyugodtan hal meg; az nem fogja látni az örök halált.” Annak számára a kenet szentségének fölvétele után ez az ezüstlemez valamiképp „útlevél” a mennyországba, mert szinte igazolja, hogy Krisztus és az Egyház kívánsága szerint mindent megtett örök üdvössége érdekében. (P. Testa: I. m. 35—36, 87—88. Idézi ezt a művet: A. y 125
