Teológia - Hittudományi Folyóirat 1. (1967)
1967 / 2. szám - Félegyházy József: Nagy Lajos pécsi egyeteme, 1367
volt az a korai humanista szellem,29 mely nemsokára még jellemzőbb kifejezést talált a „Pécsi Egyetemi Beszédekében. Amíg az egyetem első kancellárja idegenből hozott műveltségével lett egyik szellemi megalapozója Pécs egyetemének, a második kancellár, Alsáni Bálint (szül. 1330—35 körül), pécsi püspök, majd bíboros, már a magyar föld és magyar ősök szülötte, a Szente-Mágócs nemzetségből.30 Apja, János, macsói bán; anyja Ilona, leánya annak a Dorozsma-nembeli Garai Pálnak, aki megalapozója a Garaiak későbbi fényes pályafutásának. Bálint valahol Itáliában (Bologna?) szerzett jogi doktorátust. 1353-ban a veszprémi stallum mellé megszerzi neki nagybátyja, Garai János, veszprémi püspök az esztergomi olvasókanonokságot is. Ezután ívelése megtorpan, 20 évig nincs emelkedés, Nagy Lajos kancelláriájában is csak egyszerűbb beosztásban működik. Végre 1373-ban királyi alkancellár,31 ami egyet jelent a hivatal tényleges vezetésével. A következő évben (1374) az elhunyt Vilmos püspök helyébe, Nagy Lajos előterjesztésére, őt nevezi ki XI. Gergely pápa pécsi püspökké,32 ezzel együtt örökölte ott az egyetemi kancellárságot is. Évi jövedelmét, mint pécsi püspöknek, 3400 aranyforintra becsülte a pápai kamara.33 Anyagi helyzete így megerősödvén, egy év múlva (1375) ferences kolostort alapított családi birtokán, Alsán- ban.y‘ Sajnos, mint főpásztor is, inkább az aktív politikával, mint egyház- megyéjével és az egyetemmel foglalkozott. Igaz, a kevés adat miatt nehéz ítéletet mondani, mégis nyilvánvaló, hogy Zsigmond-ellenes politikájával nemcsak magának ártott (a számára esedékes esztergomi érsekséget ezért nem nyerte el), hanem a pécsi egyetemnek is: a király, a vele ellenkező Alsáni pécsi egyetemének elsorvasztására 1389-ben megalapította az óbudai egyetemet. Alsáni Bálintnak 34 évre (!) terjedő egyetemi kancellársága alatt a fennmaradt pápai iratok mindössze két ízben tanúskodnak az egyetem ügyében tett kezdeményezéséről.35 Pedig ha hosszú kormányzata idején megszilárdítja az egyetemet, annak jövője másként alakulhatott volna.36 Adatok az egyetem életéből Amily világosak a pécsi egyetem alapításának körülményei, épp annyira tájékozatlanok vagyunk további külső és belső életéről, látogatottságáról, tanárairól, tanulóiról, működéséről. Szinte hihetetlen, de valóság, hogy többet tudunk a külföldi egyetemek magyar vonatkozásairól, mint a hazaiakéról. A középkori magyar egyetemeknek ugyan éppúgy megvolt írásbeli adminisztráciújuk, hivatali ügykezelésük, levéltári anyaguk, mint a külfödiekének, de pusztulásukkal elveszett irattáruk is és csak egy-két véletlenül fennmaradt adat vet halvány fényt történetükre. A pér i egyetemnek egy tanárát ismerjük név szerint és ez Galvano di Bologna (Galvanus Bononiensis, Bettino fia). Bolognában született, Pá- duában nevelkedett, itt végezte az egyetemet, doktorált és itt kezdett tanítani is (1362-től), itt érte a pécsi meghívás is.37 Nős világi férfi volt s mint Vilmos püspöknek is jogtanácsosa, fizetését nem a királytól, hanem a pécsi püspöktől kapta. Volt pedig ez 300 ezüst márka (megfelelt 600 arany forintnak), Urög falu tized-jövedelme (ez is 70 arany forintot ért) és egy pécsi ház.38 Ez igen bőkezű gondoskodás volt, mert pl. Nagy Kázmér a krakkói egyetem alapítólevelében a tanárok évi fizetését, tanszékek és óraszámok szerint 40, 20 és 10 márkában állapította meg. (A 99
