Teológia - Hittudományi Folyóirat 1. (1967)

1967 / 2. szám - Félegyházy József: Nagy Lajos pécsi egyeteme, 1367

rektor ezen felül kap még 10 márkát.) Bár a német tanárok fizetése jobb volt a krakkóiakénál, a bázelieké 80, a tübingenieké 120, az ingolstadtia- ké 130 forint, még mindig jól elmaradtak a pécsi tanár javadalmazásá­tól.39 Igaz viszont, hogy Galvano nem csak katedráját látta el, hanem részt vett az alakuló egyetem megszervezésében, működött mint egyház- megyei és beneficiális jogtanácsos, sőt diplomáciai szolgálatokat is ellá­tott/10 Pécsi működésének még pápai oklevelekben is nyoma van. XI. Gergely 1371. szept. 7-én kelt iratában'*1 biztosítja Vilmos püspököt és barátját (compatrem tuum — „komádat”), Galvanót nagyrabecsüléséről és felkéri őket, kövessenek el mindent a béke érdekében Nagy Lajos és IV. Károly császár között/*2 Egy év múlva (1372 szept.) egy pécsi kanonokkal (Waschesteini Albert) együtt Nagy Lajos megbízottjaként jelenik meg Avignonban a pápa előtt, aki őt — társával együtt — „örvendező arccal és még örvendezőbb lélekkel fogadta”.43 Ezt a kedvező alkalmat felhasz­nálta Galvano arra is, hogy pápai bullát eszközöljön ki, amelyben XI. Gergely biztosítja őt, hogy a pécsi püspöktől és káptalantól megajánlott fizetést egész életén át megkapja.44 De hiába volt ez a szorgos életbiztosítás, 1374-ben elhagyta Magyar- országot, Bolognában kapott katedrát.45 Nem tudott gyökeret verni Pan­nóniában, talán a szokatlan éghajlat, talán a magyar életkörülmények miatt: de Vilmos püspök betegeskedése, Nagy Lajos új politikai orientá­ciója és az egyetem jövőjének kevesbedő biztosítékai is bírták erre az elhatározásra. De ezután sem jut szilárdan révbe: 1379—82 között ismét Páduában tanít, 1384-től újra Bolognában van. Mikor halt meg, bizony­talan, de 1395-ben már nincs életben.46 Egyik fia, Vettore, 1378-ban kis- pap volt és a páduai egyetem hallgatója; a másik, Girolamo, Páduában bankár lett.47 A tudós professzornak egy munkája jelent meg nyomtatás­ban: „De differentiis legum et canonum”.48 Hét kéziratos műve is talál­ható a Vatikáni Könyvtárban.49 A kéziratok egyikén (Repetitio in Glossa Opinionem .. .) a szerző nevén kívül ez az évszám is olvasható: „Galvanus de Bononia Decretorum doctor anno MCCCLXXI”. Jól jegyzi meg ehhez a páduai kultúráiét múltjának írója, Delle Colle, hogy ha ez az évszám helyes, Galvano e művét pécsi tanár korában készítette.50 Helyes érzék­kel mutat rá Galvano e magyarországi művével kapcsolatban Csizmadia Andor, hogy melyek lehettek azok az érdekes hazai helyzetek az egyes jogi kázusoknál, amelyek megtermékenyítették szerzőjük jogi gondolko­dását.51 Említésre méltó még, hogy a Galvano-kéziratokban a „repeti- tió”-knak nevezett értekezések olyan magasabb igényű egyetemi előadá­sok, melyeken nemcsak a grádus nélküli hallgatóknak, hanem a bac­calaureusoknak is jelen kellett lenniük.52 Galvano nemzetközi tekintélye és tudományos működése sejtetni engedik azt a gondosságot, amellyel az alapítók az új egyetem tekintélyének emelésére törekedtek. A hazai hiteleshelyek és joggyakorlat fontos instrukciós emléke, az Anjou-kori „Ars Notaria”,53 nagy szerepe mellett sem tekinthető a pécsi egyetem egykori tankönyvének.54*1 Itt említjük meg, hogy bár elsősorban az egyetemi ifjúság valláserkölcsi nevelését szolgálták azok a terjedelmes gyűjteményt kitevő beszédek, amelyeknek eredethelye a pécsi egyetem, emellett azonban élénk fényt vetnek az Universitas belső intellektuális irányára is.54b A nagy jelentőségű beszédgyűjteménnyel azonban külön tanulmányban foglalkozunk majd. 100

Next

/
Thumbnails
Contents