Teológia - Hittudományi Folyóirat 1. (1967)
1967 / 2. szám - Félegyházy József: Nagy Lajos pécsi egyeteme, 1367
fizetést kapjanak: különben jelen iratunk értéke és hatályossága semmis ... Kelt Viterbóban, szeptember elsején, pápaságunk ötödik évében.”17 Mint látjuk, V. Orbán támogatta Nagy Lajos tervét, engedélyezte az egyetem és a tanszakok felállítását (kivéve a teológiait), az egyetemi fokozatok és tanengedély adományozását (a szokásos feltételek mellett); a királyt is felszólítja a hatáskörébe tartozó kiváltságok megadására és az intézmény anyagi ellátására. Pár nappal később újabb oklevélben 5 évre felmenti a pécsi egyetem egyházi javadalommal bíró tanárait és hallgatóit a javadalmukkal egyébként együttjáró helybenlakás kötelezettsége alól.18 Ugyanezt a kiváltságot utóda, XI. Gergely, újabb 5 évre meghosz- szabbítja.19 Végül IX. Bonifác megengedi a pécsi püspöknek — egy esetre —, hogy a pécsi Szent Jánosról és a pozsegai Szent Péterről nevezett prépostságot fenntartsa 1—1 pécsi jogtanárnak.20 — Sajnos, Nagy Lajos adománylevele nem maradt fenn, így a tőle adott kiváltságokra csak következtetni tudunk, elsősorban a pár éve alapított krakkói és bécsi egyetemek kiváltságaiból. Ezek két leglényegesebbje: az egyetem tanárainak, tanulóinak és szolgáinak mindenféle adótól és vámtól való mentessége; továbbá saját bíráskodási jog a hozzája tartozó személyi és tárgyi jogalanyok ügyében.21 A pécsi egyetem tehát két alapvető aktussal, a királyi alapítólevél kibocsátásával és a pápai megerősítéssel létrejött. A pápai intézkedést — véleményünk szerint — egyetlen ponton érheti bírálat: elhibázottnak kell mondanunk a teológiai kar felállításának tilalmát. Mert a klérus akkori száma és befolyása mellett, aminő jellemezte a nagylajosi Magyarországot, a teológiai karral az egyetemnek állandó nagy látogatottságot, szilárd alapot és fennmaradást biztosított volna. E címen még az egyházi javadalmakat is erősebben be lehetett volna vonni az egyetem anyagi fenntartásába. Különben a jogász pápa és kúriája a pécsi bullát — eltérően a krakkóitól és bécsitől —, mivel az egyetem anyagi alapja nem látszott biztosítottnak, hatálytalanító záradékkal látták el azon esetre, ha a király nem gondoskodnék a professzorok alkalmas díjazásáról. A promóciós pri- vilégumot pedig, okulva a lengyel esetből — ahol Kázmér király a promóció jogát a királyi megbízottaknak akarta fenntartani —, minden vita elkerülésére, eleve a pécsi püspöknek vagy káptalani helynöknek, mint egyetemi kancellárnak biztosította.22 Az egyetemalapítás aktivistái Közöttük első helyen kell említeni Nagy Lajost, akiről eddigi egyetemalapító szerepén kívül hadd mondjuk meg, hogy életírói históriai érzékkel bíró és a közművelődést szorgosan előmozdító uralkodónak festik. Az előbbit igazolja az udvarában ösztönzésére megindult újszellemű történetírás; tudományos igényére és könyvszeretetére pedig gazdag könyvtárának fennmaradt jegyzéke hívja fel a figyelmet, nagy számban sorolván fel az akkori kor legtudósabb könyveit.23 Az alapítás pápájának, V. Orbánnak (1362—70) nem mindennapi személyére mutat már rendkívüli trónraj utása is. Mikor a konklávéban előzőleg két bíboros (Albornoz és Roger) visszautasította a tiarát, a választók tekintete a testületen kívüli Gautier Grimoardra, a nagymúltú mar- seille-i bencés Viktor-apátságnak életszentségével és tudományával tün97 5
