Szolgálat 88. (1990)

Tanulmányok - Morel Gyula: Keresztény értékek a szekularizált világban

becsületes ezt a jelenséget azzal elintézni, hogy ez csak "alacsonyabbrendű" értékekre vonatkozik. Hiszen értékrendszerünk sarkalatos pontjait is a (főleg gyermekkori) szocializációs folyamat által környezetünk, végső fokon társadalmunk közvetítette számunkra, sajátos kultúrájának pecsétjét nyomva mind tudatosabbá váló felfogásunkra.

Ezen a horizontálisnak nevezhető dimenzión mintegy merőlegesen emelkedik azonban az értékek világának egy másik, transzcendens dimenziója is. Ennek lényegét a hit, személyes, szilárd meggyőződés alkotja, mely abszolút, végső értékekre vonatkozik, vagyis személyekre, cselekményekre vagy magatartásokra, melyeket mindentől függetlenül, minden megszorítás, feltétel vagy fenntartás nélkül fontosnak tartunk. Ezeket is a szocializáció folyamán ismerjük meg és tesszük magunkévá, de - keresztény meggyőződésünk szerint - a kegyelem és a személyes szabadság összjátéka folytán mintegy beemelve a transzcendens, minden társadalmi közvetítést túlszárnyaló dimenzióba.

Sokat vitatott és empirikus tudományok segítségével nem eldönthető kérdés, hogy léteznek-e értékállandók, vagyis értékek, amelyek az emberiség történelme folyamán mindig és mindenütt érvényben voltak és lesznek, ha torz, kezdetleges vagy magasrendű formában vagy más és más értelmezésben is. Ha azonban a feltevés elvi és általános síkjától eltekintünk, talán nem is olyan nehéz indikátorokat felfedezni, melyek ilyen irányba mutatnak. Nem volt-e élményszerű az a messzemenő egyetértés a forradalom lényegi céljaira, a szabadságra, az igazmondásra és más emberi jogokra nézve, mely 1956 őszén Magyarországon nyilvánvalóvá vált? Nem gyakorolt-e mély benyomást minden megfigyelőre, hogy az 1989-es európai események során egyszerre minden valamelyes jószándékú és elfogulatlan ember tudta, mi a helyes és mi nem a lényegre nézve? - Keresztény világnézetű ember számára nincs ebben semmi meglepő: miért ne szöknének szárba a teremtésben elvetett ige-magok (logoi szperrnatikoi) mindig és mindenütt újra, ahol és amikor a körülmények ezt a kibontakozást és megnyilvánulást nem akadályozzák meg?

Teremtésen a világnak egy bizonyos, adott berendezését is értjük, mely egy annak megfelelő értékrendet is megszab: az emberi segítségre szoruló ember és a határok között mozgó természet világa meghatározza a szeretet értékét a gyűlölettel, az igazságosság értékét az igazságtalansággal, a felelősség értékét a felelőtlenséggel szemben, és így tovább. A teremtés értékrendje nyilván egyetemesen érvényes az emberi világra. A keresztény értékek ezt differenciálják, felbontják, részletezik, értelmezik és alkalmazzák,

43