Szolgálat 88. (1990)

Tanulmányok - Morel Gyula: Keresztény értékek a szekularizált világban

éspedig már egy bizonyos vallási formában. Ám ezek a levezetések két irányban is veszélyt rejtenek magukban. Mindenekelőtt az világos, hogy abszurditásokhoz vezethetnek. Erre nemcsak a keresztény múlt sötét pontjai szolgáltatnak példákat (pl. vallásháborúk, pápaság története, inkvizíció, boszorkányüldözések), hanem a jelen is (pl. a "People’s Temple" szekta 900 tagjának kollektív öngyilkossága vallási motívumból 1979-ben, vagy egy Sátán-szekta 30 emberáldozata Mexikóban az 1980-as években). - A másik veszély az "agyonrészletezésben", túlkifinomításban, és ezzel összefüggésben (adott esetben) a helyes értékskála feje tetejére állításában rejlik. Ezen a téren sem csak a "sötét" középkornak volt - mai ember számára oly nehezen érthető módon - fontos a kérdés, hány angyal fér el egy tű hegyén. Még a 20. században sem volt ritka pl. zarándokházak lelkes pásztoraival és hívekkel találkozni, akik számára "Szent Antalka" fontosabb volt, mint a kereszténység alapítója és lényege; moralisták a böjti előírások furcsa részletein többet lovagoltak, mint az igazságosság és a szeretet viszonyán, és még 1990-ben is megosztotta az osztrák püspöki kart az a téma, hogy lányok ministrálhatnak-e vagy sem.

Egy ilyen, ismereteim és véleményem szerint túllicitált, részben torz skálájú vallási értékrend-világba tört be - főleg a kereszténységtől fémjelzett társadalmakba - a szekularizáció. A sokrétű fogalom értelmezésével és elemzésével gazdag vallásszociológiai irodalom foglalkozik. De elég itt röviden emlékeztetni néhány történelmi forrására és társadalmi hátterére, hogy jobban megértsük értékromboló és értékrendet változtató kihatásait.

A leghatásosabban az ún. felvilágosodás angol, francia és német gondolkodói harangozták be a 17-18. században a hagyomány és tekintély relativizálását és egy új, személyesen megokolt gondolkodás feltörését. 1769-ben kezd el pörögni az első fonógép, elindítva az ún. ipari forradalmat, és következményeként a saját törvényszerűségekkel működő ipari társadalmak kifejlődését. A falvak lakossága gyorsuló ütemben költözik át a városokba, ahol a társadalmi kontroll lényegesen erőtlenebb az emberi magatartásra nézve (a vallási magatartást is beleértve), mint faluhelyen. Az elterjedt analfabétizmust leváltja a széles tömegek írni-olvasni tudása, és a tömegtájékoztatási eszközök információkkal árasztják el a társadalmak tagjait. A technika ugrásszerűen fejlődik, határtalannak vélt lehetőségeinek megélése kialakítja a "varázslat alól feloldott világot" (Max Weber).

Igen sokféleképp lehet elemezni és értelmezni a tényt, hogy a fent említett folyamatok a vallás gyöngüléséhez, a keresztény egyházak társadalmi súlyának csökkenéséhez vezettek. (Tekintsünk irt el egyelőre a na44