Szolgálat 88. (1990)

Az egyház szava - II. János Pál: Apostoli levél Szent Bernát születésének 900. évfordulójára

intézmények béklyóitól akar megszabadulni, laikus mozgalmak születnek, amelyek a kereszt jele alatt szent vállalkozásokba fognak. A 12. században a laikusok Isten igéjének hirdetésében is, sőt mint ismeretes, a költészetben és az egyes tudományszakokban, mint mondani szokták, hallatni kezdték szavukat. Az építők vallásos mozgalma, akik csodálatra méltó székes- egyházakat emeltek, Európa első kézműves (munkás) mozgalmának te­kinthető. A clairvaux-i apátnak, mint már említettük, gyakran ott kellett hagynia monostori nyugalmát, hogy a laikusok életébe bekapcsolódjék, állami ügyekkel foglalkozzék, különösképpen hogy királyok és fejedelmek, herce­gek és városok között békét teremtsen. Mint ahogy első életrajzában olvas­suk: "Tudósként a tudósok között, egyszerű emberként az egyszerűek kö­zött, a lelki emberek között pedig a lelki bölcsesség és tökéletesség bizo­nyítékait árasztva magából. Egyszóval mindenkihez alkalmazkodva, mert mindenkit meg akart szerezni Krisztusnak."4 Világos szavakkal tanítja, hogy klerikusok és laikusok, egyháziak és világi hívők egyetlen testet alkotnak: "Amikor az Úr arra int, hogy virrassza- tok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek, nyilvánvaló e kettős szerep; a hívek (laikusok) munkája és az őrök (klerikusok) buzgósága nélkül nem élhet biztonságban sem a város, sem a jegyes, sem a juhok. A különbséget kérdezed? Egyek ők!"5 Véleménye szerint a laikusok feladata, hogy a klerikusokkal együtt az Egyházat építsék, amit leginkább az „engedelmesség gyakorlásával és a szeretet műveinek, főként a testi munkáknak gyakorlása által valósítanak meg. A laikusok felé fordulva ugyanígy azt mondja: "Engedelmeskedjetek a püspöknek és egyéb elöljáróitoknak, akik tanítók az Egyházban! Legyetek buzgók a vendégszeretetben, mert ezáltal sokan elnyerték Isten tetszését! -Az angyalok Urát fogadjátok az utasokban, őt tápláljátok a szegényekben, őt öltöztessétek a mezítelenekben, őt látogassátok a betegekben, őt váltsá­tok ki a fogságból!"6 A clairvaux-i apát tehát, jóllehet a monasztikus életformát a legma- gassabbra értékelte - azt a klerikusok és laikusok rendjéhez harmadikként csatolta -, mégis mint a lelkek igazi atyja a laikusokat az Egyházban egyenlő rangú tagoknak ismerte el, mert meg volt győződve arról, hogy bármely rendű-rangú ember ugyanazon egyetlen örök cél felé törekszik. 5. Abban a korban, amelyben Szent Bernát élt, az európai gondolkodás éppen változóban, megújulóban volt. Amikor ugyanis magát az embert mint 89

Next

/
Thumbnails
Contents