Szolgálat 88. (1990)

Tanulmányok - Lelóczky Gyula: Gondolatok Jézus evangéliumának erkölcsi értékrendjéről

szabadság megszerzésének és megőrzésének nem az a módja, hogy pró­bálunk elmenekülni belőle. Az Atya mindig meg fog óvni tőle bennünket, ha kérjük, és együttműködünk vele. A világ értékrendjének érvényesülését szüntelenül tapasztaljuk már közvetlen környezetünkön belül is. A tömeg­kommunikációs eszközök révén pedig ez az értékrend ébrenlétünk minden percében harsány színekkel, harsogó hangokkal bombázza érzékeinket. Hírekkel, zenével, kitalált történetekkel, reklámokkal a "világ" szüntelenül befolyásolni próbál bennünket, valamire rá akar bírni: így viselkedj, így öltözz, ezt vedd meg, ezt tedd, ezt olvasd, ezt nézd! Úgyhogy teljes joggal kérdezheti valaki: Van-e egyáltalán esélye a keresztény tanításnak a "világ" ilyen méretű, nem szűnő, koncentrált támadásával szemben? Verseny­képes-e Isten országa az "evilági várossal" szemben? Isten országát nemcsak a kifejezetten vallásos tárgyú publikációk, adá­sok építik, hanem minden, ami igazán emberi, szép és jó, valamilyen módon erősíti azt. De ezek mellett tengernyi a szintén a szép és a jó vonzó köntö­sébe burkolt, de káros befolyású anyag is. Az üdvösségtörténet jelenlegi szakaszában keveredik egymással a tiszta búza és a konkoly. Az alábbiakban megvizsgáljuk néhány egymással szembeállított értékpárban egyrészt a körülöttünk lévő, a modern tömegkommunikációs eszközök révén ottho­nainkba is betörő világ viselkedési normáit, másrészt a Jézus evangéli­umában elénk áhított keresztény magatartásformákat. 1. Elsőnek lenni minden áron - vállalni az utolsó helyet Niccolö Machiavelli foglalta írásba először a minden skrupulus nélküli hatalomra törésnek, azaz a hatalom megtartásának és növelésének minden morális elvet figyelmen kívül hagyó, abszolút katekizmusát. Az A fejedelem c. könyvecskéjében a hatalom bírása érdekében megengedettnek, sőt szük­ségesnek tartja a gyilkosságot, hazugságot vagy bármely más, erkölcsi tör­vényeket sértő magatartást. Kevesen vallják be, hogy tudatosan magukévá teszik a könyvben foglalt elveket és gyakorlatot, de annál többen gyako­rolják azokat - olyanok is, akik sosem hallottak Machiavelliről. S nemcsak "fejedelmekre", azaz uralkodókra, diktátorokra, politikai vezetőkre és had­vezérekre áll ez, hanem azt az élet minden szintjén megvalósulni látjuk tekintet nélkül fajra, nemre, nemzetiségre vagy vallásra. Híres, kisarkított példákként említhetünk olyan személyiségeket, mint Caligula, Napoleon, Hitler, Sztálin - vagy akár Szaddám Húszéin, de megtaláljuk őket nemcsak a történelemkönyvek vagy napilapok hasábjain, hanem közvetlen környe­zetünkben is. A csúcson lenni, első embernek lenni mindenki között, híres­sé, ismertté válni: ez a kísértés igen sok embert indít arra, hogy nemtelen, 6

Next

/
Thumbnails
Contents