Szolgálat 88. (1990)

Tanulmányok - Benkő Antal: Értékeink összeütközése és rendje

Benkő Antal

ÉRTÉKEINK ÖSSZEÜTKÖZÉSE ÉS RENDJE

1. Több ízben kellett elhunyt ismerőseim, barátaim személyes holmiait rendeznem, felszámolnom. Nemegyszer elgondolkoztam, hogy kedves és érett emberek hogyan őrizhettek meg, sőt mi több, hogyan gyűjthettek éveken keresztül annyi - szerintem - felesleges holmit. Nem volt idejük, erejük kidobni a kacatokat? Megfeledkeztek arról, hogy mi húzódott meg íróasztaluk, szobájuk sarkában? Egyes esetekben azonban kétségtelennek tűnt, hogy számukra értéket jelentett az, amit én haszontalannak gondolok.

Egy használt repülőjegynek, megfakult fényképnek, félig leégett gyertyának önmagában szinte semmi értéke sincs, még eladni sem lehet. Barátomnak vagy nekem mégis sokat jelenthet: benső világunk, élményeink része, emlékeztetője. Értékes a személyi kapcsolatok, alanyi szempontok miatt.

Egy jó karban lévő hatalmas kastélynak, egy nagy darab aranyércnek tárgyi, anyagi értéke van, függetlenül attól, hogy ki lakott benne utoljára, illetve ki találta meg. Valószínű azonban, hogy egy vándor, aki a szomjhalál előtt áll, előnyben részesítene egy pohár vizet.

Abba tehát, hogy valami érték legyen, belejátszik a dolog tárgyi, valamint a személy igényeit kielégítő tulajdonsága. Kissé tovább vizsgálva felfedezzük, hogy a dolgoknak szorosan vett anyagi értéke mellett van egy belső, létrendbeli értéke is. A keresztény felfogás szerint mindent Isten alkotott, mindenről megállapítható tehát, hogy jó a maga rendjében. (Vö. Tér 1-3.) S amennyiben jó, annyiban érték is.

A mondottakból láthatjuk már, hogy sokrétű és összetett valósággal állunk szemben, amikor az érték szót és fogalmat használjuk. Éppen ezért van olyan, aki mellőzni is akarja az erkölcsi és a lelki élet terén. Attól tart, hogy így akaratlanul is anyagi, gazdasági kritériumoktól hagyjuk majd vezettetni magunkat még etikai szinten is. Tagadhatatlan, hogy a gazdaságtanban az érték központi szerepet tölt be. De a szó használata túlmutat eredeti körén, és helyesen szemléltethet egy tágabb, mélyebb valóságot. így érthetjük meg, hogy Szent Pál nemegyszer használja az örökség, az osztályrész kifejezéseket, hogy megsejtesse velünk az Istentől kapott kegyelmi élet gazdagságát. (Vö. Ef 1,14; Kol 3,24; stb.)

51