Szolgálat 88. (1990)

Tanulmányok - Morel Gyula: Keresztény értékek a szekularizált világban

nem egységes és homogén eredményeként) a normatív döntés: "Legyen nálunk szabadpiaci gazdasági rendszer!" Ezt a döntést ezen rendszer magasabbra értékelése teszi érthetővé és jogosulttá. - A társadalmi szerkezetek és értékek viszonyának elemzésében a társadalomtudományok képesek némi eredményt felmutatni, és a közös cselekvés számára segítséget nyújtani. -Ettől részben független az egyének magatartása és cselekvése, hiszen a szerkezetek nem mindent szabnak meg, és az egyén bizonyos mértékig képes a szerkezetek határaiból kitörni, velük szembeszállni, azokhoz nem alkalmazkodni. - Itt a személyes meggyőződés alapján történő értékelés dönti el és igazolja a választott utat. Az egyéni értékrendszert csak a felfogás fejlesztése általi emberszolgálat és azon keresztül a következő generáció helyesen felfogott nevelése képes befolyásolni.

A két vázolt szempont, csupán utaló jellege ellenére is, talán érzékelteti annak fontosságát, hogy a keresztény értékek problémáját a szekularizált világban a bevezetőben kifejtett szempontok alapján teljes őszinteséggel és fenntartások nélkül elemezzük.

Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy a keresztény hit és erkölcs értékei a szekularizált világban is jelen vannak; inkább kultúránk alapjaiban, mint felszínén, és nem mindig a "keresztény” címkével ellátva. Sok értékes tanulmány mutatja ki mai kultúránknak (persze nem kizárólagosan) keresztény gyökereit, az evangélium és keresztény tradíció szerepét a szabadság, szolidaritás, felelősség, igazságosság, hűség stb. ma is érvényes értékeinek kialakításában, kifejlesztésében, tartalmi gazdagításában és tartósításában. Szekularizált világunk nem végső értékek nélküli világ. Számos kutatás igazolja, hogy sok "anonim keresztény" (K. Rahner) tesz hitet pl. az éppen felsorolt értékek - mint feltétlen, abszolút, végső értékek - mellett.

Sőt még azt az állítást is meg lehet kockáztatni, hogy szekularizált világunkban bizonyos keresztény értékek világosabban jelen vannak és hatásosabban jutnak érvényre, mint azelőtt - ha ezt az állítást nem is lehet, vagy nagyon nehéz volna empirikusan igazolni. - Nincs-e a mai szekularizált társadalomban az előzőhöz mérten nagyobb egyenlőség, az ember személyi méltóságának nagyobb megbecsülése, az emberi jogok hatásosabb megvédése? Értékek, melyeket Jézus magatartásával példaként tárt szemünk elé, amikor vámosokkal és bűnösökkel egy asztalhoz ült, és amelyeket a minden emberről mint Isten teremtményéről és képmásáról szóló tanításában világosan megfogalmazott. Nem nagyobb-e ma, mint valaha, a páli levelekben és a János-evangéliumban megfogalmazott "Isten gyermekeinek a szabadsága" (minden hiányosság ellenére)? Nem jogos-e azt állítani

46