Szolgálat 88. (1990)

Tanulmányok - Szabó Ferenc: Materializmus és keresztény értékek

zetvédelem bizonyos követelményeit közösen elismerik. Az emberi jogok védelmében a párbeszéd és az együttműködés az egyén és a társadalom javára válik.

Ugyanakkor a keresztény tudja, hogy - éppen az antropológiai és teológiai horizontok különbözősége, valamint a fogalmak (eszmények) bizonyos kétértelműsége miatt - mindig lesznek bizonyos eltérések a gyakorlatban, így az igazságosság és a béke felfogásában más lesz annak az álláspontja, aki elfogadja a demokratikus értékeket, mint azé, aki bizonyos forradalmi célok megvalósításáért minden (még erkölcstelen) eszköz használatát is jogosultnak tartja. A párbeszédben mindig tisztázni kell a használt fogalmakat, azok tartalmát. Vannak olyan helyzetek, ahol a párbeszéd kétértelmű vagy egyenesen lehetetlen: ahol hiányzik az egyik (hívő) fél szabadsága és egyenlő esélye. (Ezt hangoztatták egyébként vatikáni részről az 1986-os budapesti szimpóziumon.)

Minden erkölcsös eszközt fel kell használnunk, hogy építsük a "szeretet civilizációját".

1) G. Marcel, L’Homme Problématique, 1955,26

2) H. de Lubac, Le drame de l’humanisme athée, 1944; vő. Szabó F., Az ember és világa, 1974,12kk. - Az emmauszi úton, 1987,43kk. (Istenhit és istentagadás.)

3) R. Garaudy, L’Altemative, 1972, és Parole d’homme, 1975; vő. Szabó F., A szeretet hullámhosszán, 1977,203kk.

4) G. Fessard SJ, Le dialogue catholique-communiste est-il possible? 1937. - Chrétiens marxistes et théologie de la libération, 1978 (főleg J. Girardi "marxista" elhajlását elemzi és bírálja). - Église de France, prends garde de perdre la fői! 1979.

5) Vő. Szabó F., "A felszabadulás teológiája", in: Lélekben és igazságban, 1986,121kk. Az 1984-es és 1986-os dokumentumokat ismerteti még Gál Ferenc L. Boff Miatyánk, c. könyvéhez írt bevezetőjében ("A felszabadítás teológiája"), 25kk. (Ecclesia)

6) Lásd: Szabó F. "Marxizmus és kereszténység", in: Lélekben és igazságban, 127-145. Itt alaposabban megvitattam a marxizmus és a kereszténység párbeszédének lehetőségeit és feltételeit. Hogy a tanulmány mennyire "talált", az a tény is mutatja, hogy az ÁEH cenzúrája e tanulmány miatt nem engedte terjeszteni Magyarországon ezt a könyvemet.

7) Heller Ágnes, "Che Guevara és Camilo Torrez találkozása". (Marxista etika, keresztény etika és társadalmi forradalom.) Vigilia, 1971. október, 678kk.

8) Lukács Józseffel folytatott vitámat lásd: "Az ateizmus-human izmus?" in: A rejtett Isten útjain, 1980, 117-137. Vő. még: Lukács J., "A párbeszéd néhány kérdése és az erkölcs", in:

41