Szolgálat 88. (1990)
Halottaink - Közi Horváth József (Eperjes Ernő)
ben kultúrházat emelnek, ahol helyet kap az Isten, és 1947-ben a Szent Erzsébet-lelkészségnek temploma lesz. 1935-ben Serédi Jusztinján hercegprímás az Actio Catholica főtitkárává nevezi ki. Kétmillió példányban kiadja XJ. Pius pápa fontos körleveleit magyarul: a Quadragesimo anno-t A proletárok megváltása címen, a Divini Redemptoris-t Századunk legnagyobb botránya címen, a Mit brennender Sorge-t Nemzetiszúiű pogányság, a Casti connubii-t Mocsoktalan házasság címen. 1938-ban fáradhatatlanul részt vesz a budapesti Eucharisztikus Világkongresszusnak és Szt. István halála 900 éves jubileumának előkészítésén és rendezésén. Érdemei elismeréséül XII. Pius pápa 1941-ben pápai kamarássá nevezi ki. Győrrel nem szűnt meg a kapcsolata, az ETO futball- egyesület elnökévé választja, Győr város pedig 1938-ban a Keresztény Párt programjával országgyűlési képviselővé. A háború végéig képviseli a várost súlyos keresztény elveivel és igazságaival. 1944. márc. 22-én egyedül tiltakozik a parlamentben az ország függetlenségének megsértése miatt, nov. 2-án elszántan elítéli a magyar polgárok törvényellenes deportálását, elhurcolását. A nyilas Beregffy honvédelmi miniszter ezért frontszolgálatra hívja be, ahonnan csak kalandos úton szabadult meg. De a háború utáni új világban sincs helye, ezért nem vállal szerepet. Emiatt is üldözik. 16 havi bujkálás után 1948 nyarán külföldre menekül. Egy évig Innsbruckban időzik minta tiroli magyarok lelkésze. Majd Párizsban megalapítja a Magyar Keresztény Népmozgalmat, és lelkes beszédeivel életet önt a szétszórt honfitársakba. így vállalja a tagságot a New York-i Nemzeti Bizottmányban, népét akaija szolgálni a nagyvilágban. Végigjárja a nyugati keresztény pártok központjait, hogy barátokat szerezzen a magyar ügynek. De soha nem csüggedő lélekkel látogatja a nyugat-európai magyar táborokat, és lelket önt a csüggedőkbe. 1958-ban átveszi Münchenben a menekültek számára épített Paulinum diákotthon diákjainak lelki vezetését A magyar szabadságharc után hosszú éveken át 20-30 magyar egyetemista fiú talált itt otthont és benne barátot és atyát. 1965-től haláláig 23 éven át gondosan vezeti München mellett Oberhachingban a St. Rita Pflegeheim öreg lakóinak és a soproni Isteni Megváltó Leányainak lelki életét. A nyugalom évei alatt is fáradhatatlanul küzdött írásban és szóban, kis és nagy közösség előtt, Münchenben és idegenben a magyar szabadságért és igazságért. 1988. május 26-án érte ajánlottuk fel az esti szentmisét. Az igazság Ura elfogadta háromheti súlyos szenvedését, mert a szentmise végén hunyta le szemét, és eszmélete birtokában adta át lelkét Teremtőjének. Az igazságos Bíró legyen örök jutalma. + Eperjes Ernő 152
