Szolgálat 88. (1990)
Tanulmányok - Lelóczky Gyula: Gondolatok Jézus evangéliumának erkölcsi értékrendjéről
távon talán tartósabb eredményhez vezet, mert ez az eredmény nem mások elpusztítása által, hanem kölcsönös megegyezéssel született meg. Az ellenségszeretet és az erö'szak szándékos kerülése szorosan összefügg egymással. Azt jelenti ugyanis ez a magatartásmód, hogy valaki nagyon szereti övéit, népét, és értük komoly áldozatokat is hajlandó vállalni, de azok javát mégsem az elnyomó megsemmisítése révén próbálja szolgálni, s ezért a végsőkig elmegy annak érdekében, hogy erőszak alkalmazására ne kerüljön sor. A pusztán békés eszközök alkalmazásának ez a végsőkig való megkísérlése nem azonos a totális pacifizmussal és a fegyverhasználat abszolút tiltásával. Az övéinek szeretete és áldozatos szolgálata, azok életének és érdekeinek a megvédése néha a kollektív önvédelem és a honvédelem fegyveres formáit is megkívánja. Jézus nemcsak a saját békéjét akarta adni tanítványainak (vö. Jn 14,27), nemcsak megtiltotta tanítványainak a kard használatát (Mt 26,52), de azt is állította, hogy kardot hozott a földre (Mt 10,34), és - hogy Atyja házának szentségét megőrizze - maga űzte ki az árusokat a templomból, és asztalaikat felforgatta (Mt 21,12). Az erőszaktól való tartózkodás fő indítéka az emberi élet iránti tisztelet. Ennek a tiszteletnek meg kell nyilvánulnia az élet minden korszakával és minden formájával szemben, az ember egzisztenciájának első pillanatától kezdve a természetes halál bekövetkeztéig. Ez az alapelv kategorikusan kizárja a terhesség megszakításának, az öngyilkosságnak és az eutanáziának bármilyen módját. Csak Isten határozhatja meg, hogy az Isten adta földi életnek mikor legyen vége a földön. 3. Minden kötöttségtől szabad nemi élet - állapotbeli testi és lelki tisztaság Korunkat sokan úgy jellemzik, mint amely felszabadította az embereket az előítéletektől és az azokból származó béklyóktól a nemiséggel kapcsolatban. Nem volt korszak a történelemben, amely nagyobb szabadságot és szabadosságot tett volna lehetővé ezen a téren. Az emberiség tetteiben mindig is engedékenyebb volt, mint szavaiban. Voltak kifejezetten romlott korok is, mint a hanyatló Római Birodalom vagy a reneszánsz. De a múltban azért minden társadalomnak megvoltak a maga erkölcsi normái, és azok nem követése a közvélemény által mint rossz volt elkönyvelve. Ezzel szemben a mai pluralista társadalomban az erkölcstelenség arra tart igényt, hogy a társadalmilag elfogadott, normális, sőt jó viselkedésmód státusát kapja meg az alapvető emberi szabadságjogok nevében. A pornográfia nemcsak elárasztja az újságárus pavilonokat, mozivásznakat, a tévé képernyőjét, de 11
