Szolgálat 87. (1990)
Könyvszemle - Néhány sajátosan keresztény jelentésű szó helyesírásáról (Nagy Ferenc)
Magyar nyelvünk nagy titka az agglutináló jelleg, a szóvégi toldalékok jelenést, viszonyulást, kapcsolást meghatározó ereje. A lát ige továbbképzett alakja a látó vagya látnok. Látni csak az lát, kinek szemvilága ép, de látó, látnoka vak is lehet. Lászlóffy Aladár, s tőle átvéve Garai István azt a belsó', elsó'sorban hitből táplálkozó látást emlegetik, amelynek nincs köze az érzékeléshez, hanem egész szellemi és érzelmi mechanizmusunkat érinti és meghatározza. S ha így keressük Istent, azonnal láthatóvá válik; nemcsak a költők, hanem a kisebb tehetséggel megáldott keresztények számára is. Kár, hogy Garai István hazájában szinte teljesen ismeretlen. Csupán a külföld jutalmazta latinul írott verseiért kétszer is Petrarca-dijjal... Pánczél Gábor NÉHÁNY SAJÁTOSAN KERESZTÉNY JELENTÉSŰ SZÓ HELYESÍRÁSÁRÓL Pár évszázaddal ezelőtt, pl. Tinódi Lantos Sebestyén vagy Pázmány Péter korában, a helyesírás nem követett kiforrott, meglehetősen egységes, és főleg nem tudományos akadémia által megszabott irányelveket. Már vagy másfél évszázada azonban alakul és kristályosodik a magyar nyelv írásának közmegállapodáson alapuló és közérdekből szabályozott eljárásmódja. Ezt alapjában véve mindnyájan helyeseljük - de talán nem vesszük a fáradságot, hogy a részletekkel tisztába jöjjünk, és következetesen érvényesítsük. A helyesírás stilisztikai lehetőségeket rejt magában - olyanokat is, amelyek teológiai vagy lelkiségi tartalommal függnek össze. Ilyen nézőpontból reflektálunk most az Eucharisztia szó helyesírására, egybekapcsolva néhány más sajátosan keresztény kifejezésével. Sajnos, a zűrzavar ezen a téren messze túlmegy a megengedhetőség határain. A kinyomtatott szövegekből ítélve az írók nem tudják, és minket sem tesznek okosabbá, mi a helyes(ebb): eukarisztia vagy Eucharisztia? egyház vagy Egyház? a II. Vatikáni zsinat vagy a II. Vatikáni Zsinat (sokan írják így - talán könyveimnek tekintik?!) vagy a II. vatikáni Zsinat vagy a II. vatikáni zsinat? * * * Az Eucharisztia szóval kapcsolatban két helyesírási probléma merül fel. 1) A szó azoknak a szavaknak a csoportjába tartozik, amelyek ugyan görög eredetűek, de a magyarba közvetlenül a latinból kerültek. Az ilyen szavakban a eh (a görög kh) kétféleképpen alakult. a) A szó elején - úgy látszik, kivétel nélkül mindig - k lett a kiejtése és az írása is; pl. klór, kronológia, karizma, kórus, Krisztus, kiazma, kiló, kémia, kinematika stb. 103
