Szolgálat 87. (1990)
Könyvszemle - Néhány sajátosan keresztény jelentésű szó helyesírásáról (Nagy Ferenc)
A eh írásmód a szó elején csak olyankor marad meg, amikor a szó idegennek, nem pedig magyarnak tekintendő'; pl. Magna Charta. b) Szó belsejében az írás eh, a kiejtés pedig (keményebb, erősebb) h; pl. technika, mechanika, monarchia, archeológia, archaikus, euchologium, eunuch stb. c) A II. vatikáni zsinat utáni liturgiareform fordítói és szövegkiadói tévedtek a k-s írásmód (eukarisztia) bevezetésével és meghonosításával. Az egyháziaknak ettől a tévedésétől az Akadémia (az 1988-as Helyesírási Kéziszótárig bezárólag) minden kiadványában következetesen távol tartotta magát; mindig az eucharisztikus írásmódot használja. 2) Nem olyan egyértelmű, mint a eh vagy a k közötti választás, az Eucharisztia nagy kezdőbetűjének helyessége. Ezt a kérdést néhány más szó és szócsoport kezdőbetűjével egybevetve vizsgáljuk meg. a) Az Egyház szó nagy kezdőbetűje nemcsak helyesnek, hanem egyedül jogosultnak tűnik, amikor nem egyéb, mint a Római Katolikus Egyház vagy egy más egyházközösség rövidült intézményneve (hasonlóan az Akadémia vagy az Opera megjelölésekhez). Kis kezdőbetűs az egyház szó, amikor köznévi értelme van; pl. a helyi egyházak, a magyar egyház, a református egyház (úgy általában), a katolikus egyház (olyan és hasonló értelemben, mint: az egyházi felfogás, az egyházi vezetés). b) A II. vatikáni zsinat kifejezés vagy a zsinat (ugyanolyan értelmű) szó nagybetűs írása nem jogosult, mert valójában nem intézményről, hanem egyszeri történelmi eseményről van szó (mint pl. a debreceni országgyűlés kifejezésben). A zsinathoz fűződő érzelmi töltés nem indokolja meg a nagy kezdőbetűt. Az 1950-es évek helyesírási szabályai szerint nagy kezdőbetűkkel kellett írni a Nagy Októberi Szocialista Forradalom kifejezést. Ne essünk hasonló túlzásba a számunkra annyira fontos zsinattal most, a 90-es években! Jogosultnak tűnik a nagy kezdőbetű legalább két szócsoportban, amelyek a katolikus hit szerint Jézus Krisztus személyes létének bizonyos megvalósulását jelentik; az egyik az Eucharisztia, az Oltáriszentség, szent Kenyér stb.; a másik az Egyház, Krisztus egyetemes Egyháza, titokzatos Teste stb. d) A teológiának-mint más tudományoknak is-jogában áll, hogy nagybetűvel írjon egyes szakkifejezéseket, amelyek különös nagyságrendű valóságokat jelentenek; ilyenek a Húsvét (mint Krisztus nagy központi misztériuma), a Törvény (a sajátos páli értelemben). Nagy Ferenc 104
