Szolgálat 87. (1990)
Tanulmányok - Mészáros István: Egyháztörténet és mai vallásos élet
Egyház eltűnése, pontosabban eltüntetése ugyanis-így vélték "tudományos alapon" - a kommunizmus gyors bekövetkezésének alapvető feltétele.) Ilyen körülmények között jött létre azún. "részleges megállapodás" 1964- ben a Szentszék és a magyar kormány között, lényegében azt dokumentálva ország-világ előtt, hogy a Magyar Népköztársaságban, tehát "egy szocializmust, illetőleg kommunizmust építő keleti országban" a vallási alapjogok terén minden rendben van, itt "Isten népének" minden rendű-rangú tagja a legteljesebb szabadságban élheti meg katolikus hitét, egyénileg is, közösségben is, templomban is, templomon kívül is, minden hátrány és megkülönböztetés nélkül. A Szentszék küldöttei nyilván a legteljesebb jóhiszeműséggel fogadták el a magyar kormány képviselőinek ezirányú tájékoztatását, és adták áldásukat erre az egyáltalán nem megnyugtató állapotra. A "részleges megállapodás" által viszont az 1956 utáni Kádár-kormányzat nemzetközi reputációja számára megnyílt az út: ettől kezdve a Moszkva-bérencként halálos ítéleteket aláíró Kádár Jánossal - ő volt az igazi "ellenforradalmár", a szó súlyosan elmarasztaló értelmében (a szerk. hozzáadása) - egyenrangú félként fogtak kezet a nyugati országok államfői. S még egy ellentmondás: a "részleges megállapodás" elfogadása fejében az újonnan kinevezett magyar püspökök részt vehettek Rómában a zsinaton. A zsinat mélyebb lélekfordító hatásai azonban - az ismert okok következtében - egyáltalán nem érvényesültek, nem érvényesülhettek magyar egyházunkban. Alighanem az e megegyezést követő állami engedékenység szándékát külsőleg-formálisan dokumentálandó jelent meg az 1948 és 1983 közötti hazai katolikus monografikus egyháztörténeli szakirodalom első és egyetlen alkotása. Féleg’házy József a Hittudományi Akadémia egyháztörténetprofesszora írta, s 1967-ben látott napvilágot, címe: "Az egyház a korai középkorban", s benne a VI. századtól a X. századig kíséri a nyugat-európai országok egyházának életét. Paradox korjelző, hogy a szerző a bevezetésben "az Engelstől és Marxtól tökéletesített történelmi materialista szemlélet" helyeslő bemutatása után ismerteti a keresztény történelemszemlélet ismérveit. (Két év múlva, 1969-ben jelent meg Csóka J. Lajos bencés rendtörténete: "Szent Benedek fiainak világtörténete".) Újabb kezdeményezések 1973-ban ünnepelte a magyar katolikus egyház a magypfság megke- reszlelkedése kezdetének milléniumát. Egyházunk fentebb vázolt belső éleí ' / I
