Szolgálat 87. (1990)
Az egyház szava - Néhány szempont a keresztény elmélkedésről
segítséget nyújt a "Jézus-ima" gyakorlása, amely a természetes lélegzési ritmushoz alkalmazkodik. Másrészt ugyanezek a keleti mesterek azt is megállapították, hogy nem mindenki egyformán tudja használni az ilyen szimbolizmust. Ugyanis nem mindenki képes arra, hogy az anyagi jeltől felemelkedjék a keresett lelki valósághoz. . . Még nehezebb, hogy valaki egész testét az ima szimbólumaként élje meg. Ez a törekvés ugyanis a test kultuszává fajulhat el, és az ember észrevétlenül is abba a tévedésbe eshet, hogy az érzéseket lelki tapasztalatokkal azonosítja. 28. Egyes testi gyakorlatok automatikusan a nyugalom és pihentség érzését, boldogító érzelmeket, sőt fény- és hőjelenségeket idéznek elő, amelyek a lelki jóléthez hasonlítanak. Azonban teljesen téves módon képzelnénk el a lelki haladás útját, ha ezeket az érzéseket a Szentlélek igazi vigaszainak tekintenénk. Bizonyos lelki skizofréniát jelent, amely még pszichikai zavarokhoz, sőt erkölcsi eltévelyedésekhez is vezethet, ha ezeket a misztikus tapasztalatok tipikus szimbólumaként fognánk fel, holott az érintett személy erkölcsi magatartása nem megfelelő. Mindez nem zárja ki, hogy a hiteles és a keleti keresztényektől vagy nem keresztény világvallásoktól származó elmélkedési gyakorlatok felkeltsék a mai, bensőleg meghasonlott és elbizonytalanodott ember figyelmét. Alkalmas eszközök lehetnek ahhoz, hogy az imádkozó még külső zaklatások közepette is bensőleg megnyugodva állhasson Isten előtt. Emlékeztetni kell azonban arra is, hogy az Istennel való szokásos egyesülés, vagyis az a benső figyelem és Isten segítségül hívása, amelyet az Újszövetség "állandó imának" nevez (vö. ITesz 5,17), nem szükségképpen szakad meg akkor, amikor az ember Isten akarata szerint dolgozik, és felebarátjáról gondoskodik. (Vö. lKor 10,31)... Amint ugyanis a lelki élet nagy mesterei állítják: azokban, akik imádkoznak, a hiteles ima élő sze- retetet ébreszt, és arra ösztönöz, hogy együttműködjünk az Egyház küldetésében és testvéreink szolgálatában - Isten nagyobb dicsőségére. VII. "Én vagyok az út" 29. Minden hívő keresse, és ha keresi, meg is találhatja a neki megfelelő imamódot abban a változatosságban és gazdagságban, amelyet az Egyház tanít az imádságról. A személyes utak sokfélesége végül is összetalálkozik az Atyához vezető úton, amelyről Jézus azt mondta, hogy ez ő maga ... 30. Aki viszont komolyan elkötelezi magát az imának, az olyan pillanatokat is át fog élni, ahol úgy látja, mintha a sivatagban tévelyegne, és 79