Szolgálat 87. (1990)

Tanulmányok - Norbert Lohfink: Az Ószövetség keresztény értelmezésben

TANULMÁNYOK

Norbert Lohfink

AZ ÓSZÖVETSÉG KERESZTÉNY ÉRTELMEZÉSBEN Reflexió a húsvéti vigília nyomán

A Biblia mindnyájunké: függetlenül attól, hogy önmagunkat hívő zsidóknak, illetve keresztényeknek tartjuk, vagy hogy a mi elődeink hitétől közben nagyon távol kerültünk. Hiszen pusztán a német nyelv már nagy mértékben függ Luther Bibliájától - még jobban, mint a magyar nyelv Károli Gáspár Vizsolyi Bibliájától -; Goethe, Nietzsche és Brecht például Luther bibliafordítása nélkül elképzelhetetlen lenne. Nélküle mi, német nyelvűek valahányan, nem azok lennénk, akik vagyunk. A Biblia nyelve a mi közös otthonunk.

Mégis mindez csak azért adódott így, mert a Biblia mindenekelőtt szűkebb értelemben a zsidók és keresztények könyve volt. És az is maradt. A mi nyelvközösségünk figyelemre méltó csoportjainak számára ma is különös jelentőséggel bíró szöveg. Életüket hozzá igazítják. Egyetlen más könyv sem volt ehhez hasonlítható helyzetben. Az evangélikus családok esti Biblia-ájtatosságát talán már csak kevés házban tartják meg. A naponta végzett egyéni bibliaolvasás is valószínű ritkább lett. Azon csoportok és körök száma viszont, amelyekben fiatalok azért találkoznak, hogy közösen olvassák a Bibliát, növekvőben van. De mindenekelőtt: mind a keresztény templomokban, mind a zsidó zsinagógákban az istentiszteleteken újból és újból felolvassák a Bibliát; meghallgatják és magyarázzák azt. Ennyiben a Biblia - másféle módon - mégis egy olyan könyv, amely csak a hívőké. Ez persze következményekkel járhat arra a módra nézve is, ahogyan a hívők a Bibliát olvassák: úgy, mint a saját, kizárólag az ő tulajdonukat alkotó világ tükrét. Az alábbiakban megkísérlem ezt pontosan megvilágítani.

Egy új közösség, új társadalom könyvtára

A Bibüa nem egyetlen könyvből álló mű, hanem több könyv gyűjteménye. A legkisebb, vagyis a zsidó gyűjtemény harminckilenc írásból áll;

ót

W.

5