Szolgálat 87. (1990)

Tanulmányok - Mészáros István: Egyháztörténet és mai vallásos élet

kommunista szempontokból értelmezett "társadalmi haladás", az osztályharc kimenetele, a munkásmozgalom előretörése, a proletariátus követelései, a kommunista állampárt érdekei, a proletárdiktatúra kívánatos és elképzelt győzelme volt.

Ezek az 1980-as évekbeli új marxista magyar egyháztörténeti munkák az egyháztörténetileg kellően képzett olvasó számára gazdag és hiteles tény- és adatanyagot, dokumentumfeltárást nyújtottak, tehát jól használhatták saját kutatásaikban, saját - e marxista szerzők felfogásától gyökeresen eltérő - katolikus egyháztörténeti felfogásuk finomításában. A szélesebb körű olvasóközönség számára azonban (pedig elsősorban e réteg számára készültek ezek a kötetek) félrevezetők lehettek: a megnyerő történet- tudományi szakszerűség mögött a lényegében változatlan marxista-kommunista egyháztörténeti felfogást sugallták, amely alapjaiban különbözik a katolikus értelmezéstől.

* * *

A magyar katolikus egyháztörténeti szakirodalom új korszakot nyitott Szántó Konrád ferences történész professzor hatalmas modern egyház- története, amelynek első kötete 1983-ban, második kötete 1985-ben jelent meg, a záró szöveggyűjtemény-kötet pedig 1987-ben. A mű összefoglaló címe: "A katolikus Egyház története

Nagy reményekre jogosít a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközössége (METEM) tevékenységének megindulása. Ez az Esztergomban 1985 februárjában az Új Ember és a História című lapok által rendezett egyháztörténeti konferenciától számítható. Azóta jelentős egyháztörténeti szervezői munkásságot fejtett ki ez a szervezet, értékes tanulmánykötete a közelmúltban jelent meg.

Túl a szakembereken, a szélesebb körű - katolikus és nem katolikus, vallásos és nem vallásos - közvélemény számára alighanem az 1987-ben lezajlott Pázmány-ünnepségek nyitották meg az egyháztörténeti tájékozódás tágabb lehetőségeit. Ekkor magas szintű tudományos konferenciákat és másféle rendezvényeket szerveztek egyházi és világi, katolikus és nem katolikus szemléletű tudósok, kutatók közreműködésével. Ebből az alkalomból értékes egyháztörténeti kiadványok is napvilágot láttak.

Ettől kezdve lényegében elhárult minden akadály a magyar katolikus egyház, illetve az Egyetemes egyház történetének objektív, elfogultságok és előítéletek nélküli, bármiféle pártideológiától mentes kutatása s a kutatási eredmények közzététele elől; megszűnt az Állami Egyházi Hivatalnak a kéziratok legkisebb részleteire is kiterjedő cenzúrázó tevékenysége, meg51