Szolgálat 87. (1990)

Tanulmányok - Teleki Béla: Lelkipásztorkodás és élet

Schleiermacher (+1834) nyomán Praktische Theologie (Gyakorlati teológia) néven ismerik. Újabban elmosódik a név felekezeti színezete.

A lelkipásztorkodás két klasszikusnak nevezhető' kézikönyvére hívnám fel olvasóink figyelmét: 1 .Handbuch derPasíoraltheologie (1962-1972). Öt kötet. Arnold, Rahner, Schurr és Weber műve. 2. Mihályi Ákos három- kötetes munkája Egyetemi előadások a lelkipásztorkodás köréből címmel (Budapest 1926).

Tulajdonképpen mit nevezünk lelkipásztorkodásnak?

A lelkipásztorkodás részvétel Isten világot érintő és megváltó cselekvésében (Jn 3,16). így a világ és lakói nem profán létezők; teológiai, Istenre mutató méltósággal rendelkeznek. Érvényes ez minden emberre. Ezért a magát hitetlennek valló embernek is - sajátságos módon - igénye és - a szó szoros értelmében - joga van a lelkipásztori gondoskodásra. A jézusi parancs ebben az értelemben hangzik: "Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek!" (Mk 16,15) A zsinat is így összegezi a lelkipásztorok munkakörét: "Tartsák emlékezetükben, hogy mindennapi életükkel és munkálkodásukkal megmutassák hívőknek és hitetleneknek, katolikusoknak és nemkatolikusoknak egyaránt, milyen az igazi papi és jópásztori szolgálat, és mindannyiuk előtt tanúskodjanak az igazságról és az életről." (Lumen gentium 28) Éppen ezért a lelkipásztorkodás az Egyház minden ember üdvösségét szolgáló önmegvalósítása. Középpontjában a hívek közössége, valamint a hívő vagy kereső egyedek állnak. Ez azt jelenti, hogy a lelkipásztorkodás lényegében személyközpontú: Istenre és emberre irányul, valamint az örök és a földi életre összpontosít. Számára a materiális valóság és az intézményes létforma másodlagos fontosságú. "Az Egyházat nem fűti földi becsvágy; egyetlen célja csupán az, hogy a vigasztaló Szentlélek vezetésével folytassa Krisztus munkáját, aki azért jött el a világra, hogy tanúságot tegyen az igazságról. Azért jött, hogy üdvösséget szerezzen, nem pedig, hogy elítéljen, azért, hogy szolgáljon, nem pedig, hogy neki szolgáljanak." {Gaudium et spes 3) "Az Egyház kötelessége - említett feladata érdekében -, hogy szüntelenül vizsgálja és az evangélium fényénél értelmezze az idők jeleit, enélkül ugyanis nem adhatja meg minden egyes nemzedéknek a korszerű választ az örök emberi kérdésekre az evilági és a túlvilági élet értelméről és a kettőnek egymással való összefüggéséről." (GS 4) Ezért a régi formákat és struktúrákat pusztán megőrző, az evilági javakat lázasan igazgató, hatalomra

30