Szolgálat 87. (1990)
Tanulmányok - Alszeghy Zoltán: Teológia a mai társadalomban
mit mond nekünk az isteni Mester, ha a régmúlt meghitt gondolatformáit mai ismereteink valutájára váltjuk. Szent Pál leveleit sem értjük meg, ha nem ismerjük azokat a történelmi eszmeáramlatokat, amelyek összefüggésében az apostol tanítását kifejtette: gondoljunk a Galatákhoz írt levél vitájára a zsidózókkal, az Efezusiakhoz írt levél gnosztikus kifejezéseket felhasználó fejtegetéseire. A múltban gyökerező gondolatformákat mai kategóriák segítségével értelmezni megint csak teológiai feladat. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a Szentírás egy-egy témát több ízben, különböző szempontokból tárgyal, és nemegyszer látszólag ellentmondó megállapításokat tesz. Szent Pál azt tanítja, hogy nem a cselekedetek, hanem a hit a megigazulás forrása, Szent Jakab pedig arra figyelmeztet, hogy nem a hit, hanem a jó cselekedetek üdvözítenek (Róm 3,27- 28; Jak 2,14). Hogyan foglalhatom egybe a kinyilatkoztatott igazságot, hogyan adhatok feleletet a bennem felvetődő kérdésekre annak alapján, amit a szent írók mondottak az ő hallgatóik kérdéseire felelve? Ezt az értelmi igényemet megint csak a teológia tudja kielégíteni. Teológia és teológiák Ha a "teológia" fogalmán azt az emberi tevékenységet értem, amivel az Egyház folyvást haladni igyekszik a kinyilatkoztatás megértésében, egyetlen teológia van, egyetlen fenséges elmélyedés a hitben, "melyet a szentek egyszer s mindenkorra megkaptak" (Júd 3). De ha a szót ennek a tevékenységnek eredményére alkalmazzuk, ha a nyert állítások szerves egészét nevezzük teológiának, akkor bizony számos különböző teológia van; több teológiának kell lennie. A megértésre való törekvés ugyanis az egyetlen igazságot másként tolmácsolja a különböző kultúrák számára. Az emberiség nem elégedhet meg egyetlen bibliafordítással, még akkor sem, ha a fordítás teljesen kifogástalan: a Szentírást minden nyelvre le kell fordítani. A teológia a kinyilatkoztatott igazságot egy-egy kultúra számára teszi érthetővé, és minden egyes kultúrának szüksége van a maga teológiájára. A "kultúra" azoknak a meggyőződéseknek, értékeléseknek az összessége, amelyeket egy-egy társadalom elfogad, amelyek intézményekben, szokásokban, eljárásmódokban, műalkotásokban stb. testesülnek meg, és amelyek az illető társadalom közös kincsét, szellemi "klímáját" alkotják. A hit tanítása akkor lesz igazán otthonos a társadalomban, mikor egybeolvad a társadalom kultúrájával. Ez az "egybeolvadás" sokrétű, összetett feladat. 25