Szolgálat 87. (1990)

Tanulmányok - Nemesszeghy Ervin: Természettudományos világkép és a hit világképe

mégis felmérhetetlen szolgálatot tett a Biblia helyesebb megértése terén. (Vő. II. János Pál pápa, Beszéd a Pápai Tudományos Akadémiához 1986. okt. 28-án: AAS 79,1987, 874; Jesuits in Science, 1987, 3. szám. 5. o.)

Egy másik példa Charles Darwin fejlődéselmélete, mely hosszú és keserű vitát váltott ki, de végül is lehetővé tette, hogy a teológusok újraértelmezzék az eredeti bűnről és az emberi lélek speciális teremtéséről szóló hagyományos egyházi tanítást. (Vö. E. Nemesszeghy SJ & J. Russell SJ., Theology of Evolution, CBS, Butler, Wisconsin, 1972, 53-71. o.) A tudomány és a hit közötti dialógusban található nehézségekre tehát nem szabad csak úgy tekinteni, mint amelyek pusztán bajt és zavart okoznak a hit embere számára. Ezek a nehézségek és feszültségek indítják meg legtöbbször azokat a teológiai reflexiókat, melyek hitünk pontosabb és mélyebb megértését eredményezik.

3. A jelen dialógus kiértékelése és a jövő perspektívái

A jelen dialógust a hit és tudomány között egy bizonyos nyíltság és érettség jellemzi. A teológusok tudatában vannak annak, hogy szükségük van a tudomány által elénk tárt világképre, hogy a hitigazságokat úgy értelmezzék, hogy azok elfogadhatóak legyenek a mai ember számára. Ugyanakkor a dialógusban részt vevő tudósok is tudatában vannak a természettudomány korlátainak. Tudják, hogy a hit igazságai egészen másfajta kérdésekre válaszolnak, mint a természettudományos megismerés igazságai. Ezért közvetlen konfliktus a hit és tudomány között nem lehetséges. A hit és tudomány viszonyának történelmi vizsgálata azonban világosan megmutatja, hogy a tudomány világképének közvetve befolyása van a hívő ember világképére, mert ő a hit igazságait az önmagáról és a világról alkotott tudás fényében értelmezi. Egészen szigorú értelemben véve, a hitnek nincs is meghatározott világképe, azaz a hitigazságok a világról alkotott különféle filozófiai felfogások többféleségében is értelmezhetők, így érthető, hogy a Biblia a szentírók világfelfogását tükrözi, a középkori teológia pedig a középkori ember világfelfogását; szükséges, hogy a jelenkori teológia a jelenkori ember világfelfogását tükrözze. Ez természetesen nem jelentheti, hogy a teológia vegye át a legújabb, még nem teljesen bebizonyított, meg nem alapozott tudományos teóriákat. A teológiában gyakran kísértett és kísért egy magatartás, mely a tudomány eredményeiből közvetlenül akar érvet kovácsolni az Isten létezésére vágy valamilyen teológiai érv alátámasztására. Gondoljunk csak példaképpen a századunk első

20