Szolgálat 85. (1990)
Eszmék és események - Szabó Ferenc: A "kölni nyilatkozat" és ami mögötte van
Szabó Ferenc A "KÖLNI NYILATKOZAT" ÉS AMI MÖGÖTTE VAN Fokozódik a Róma-ellenes komplexus? "Az Egyház a vihar közepette néz szembe ma jövőjével" - írta a zsinat másnapján (1969-ben) P. Y. Congar domonkos teológus, zsinati szakértő, aki felfigyelt az Egyház belső válságára, és kereste annak okait (Au milieu des orages). Lényegében a jelenlegi civilizáció válságából eredeztette ezt a belső egyházi válságot, még pontosabban pedig a tekintély krízisének kirobbanását látta a feltörő lázongásban; ezért éppen a tekintély és a közös felelősség helyes értelmét magyarázta meg tradicionalistáknak és haladóknak. A katolikus Egyházban isteni alapítás folytán létezik a szolgálati papság, a hit és szentségei, a közösségi egység és a szeretet diakoniája biztosítására. Az egyházi közösségben a közjó a Krisztus által számunkra megszerzett üdvösség - magyarázta Congar -, a lelkipásztori tekintély tehát az üdvösség közvetítését célozza, éspedig az egyházirend szentségéből eredően. Az Egyházban tehát minden tekintély, struktúra, intézményes, ill. jogi keret a személyek isteni életének kibontakoztatásáért van, ami a Szentlélek működésének gyümölcse. Ez az egyházszemlélet - a zsinaté - kizárja a klerikális egyháztant és a lelki tekintély hatalomként való gyakorlását. A zsinati egyháztan és szemlélet csak lassan ment át a gyakorlatba. 1968- ban VI. Pál pápa meghirdette a hit évét; akkor, jún. 30-án mondta el a Szent Péter téren "Isten népe krédóját", és 1968-ban tette közzé Humanae vitae kezdetű körlevelét a születésszabályozásról, amely a már feszülő tekintélyi válságot kirobbantotta. A továbbgyűrűző kontesztálás és teológiai vitái során a pápának, Péter utódjának szerepe, tévedhetetlensége, primátusa, lelkipásztori szolgálata került a támadásók kereszttüzébe. A kontesztálók egyik hangadója, Hans Küng 1970-ben megjelentette Unfehlbar? című könyvét, amely a pápaság (a pápai "csalatkozhatatlanság") kemény kritikája volt, és heves vitát váltott ki (Ismeretes, hogy Róma H. Küngtől megvonta a kánoni megbízatást, ezért az Egyház nevében nem taníthat katolikus dogmatikát a tübingeni egyetemen.) Most, egy évtized után, zsebkönyv- formában, újra megjelent az Unfehlbar? - némileg bővítve; H. Haag bevezetője szerint éppen a "kölni nyilatkozat" (és ami mögötte van) teszi időszerűvé ezt a vitatott könyvet. (Unfehlbar? Eine unerledigte Anfrage, Piper, München/Zürich 1989.) Kétségtelen, hogy a II. János Pál pápa megválasztása óta eltelt jó évtized során az egyházi válság csak elmélyült; mindazok a problémák, amelyeket a II. vatikáni zsinat felvetett, és csak részben oldott meg (tekintély-szabadság, papság-világiak, ökumenizmus és vallásközi párbeszéd, pápai primátus és kollegialitás...), az általános kulturális válság és a fokozódó szekulari- zálódás folytán, ma élesebben vetődnek fel. Paul Valadier SJ, azÉtudes volt főszerkesztője (Nietzsche-szakértő) L’Église en procés (A perbe fogott 82
