Szolgálat 85. (1990)
Tanulmányok - George Aschenbrenner - Baranyi Imre: Az egzámen, a szellemek megkülönböztetésének útja
amelyre a világban nagyobb szükség van. Ez az önvizsgálat nem öncélú, nemcsak az önmegszentelődésre irányít. Egyszerre leszünk aktívak és szemlélődök. III. Az egzámen, az Isten Szívéhez hasonulás útja Szemlélődő életet kell élnünk, hogy azzá válhassunk, akit szemlélünk. Olyan megtapasztalás ez, amely életet, lendületet és erőt ad. Próbavállalkozás és kaland, amely emberi létünkkel együttjár, s amelyre vágyik minden szív. A szeretett lény vonzása olyan meggyőző erővel hat a szeretett személyre, hogy arra ösztönzi: ölelje át a kockázatot. A szeretett lénybe való szemlélődő átalakulás alapvető folyamatában Jézus Szíve, az isteni Szív tiszteletére bukkanunk. 1. Átalakulásunk a hit fényében Jézus nagy fontosságú üzenettel tör be az emberiség életébe: Isten szeretetének egészen újszerű kinyilatkoztatását hozza. A szív és a szellem megújulásával felismeri az ember Isten szeretetét, és felel arra. A hit gyökeres és személyes átalakulását a Szentírás gyakran a megtérés fogalmával jelöli meg. Az átalakulás egész életünkbe kerül, az állandó kockázat vállalásával jár, a kísértően vonzó, de hamis és ábrándos énünk feláldozását kívánja, amíg meg nem születik a gyökeresen új, az igazi teremtmény. Személyes napi választásainkban Isten csendes és sürgető szeretetére felelünk az egzámennel, mert ehhez nem elég a futólagos és izgalmas esemény megtapasztalása; mélyebb, énünket érintő döntésről van itt szó. Nem szabad a megtérést és életszemléletünk gyökeres megváltoztatását leszűkíteni saját terveinkre. A számítgató lépések és a heves elhatározások eredménytelennek bizonyulnak. Leronthatják, egészségtelenné és Isten nélkülivé tehetik a hit vállalkozásait, ha nincs meg bennünk a megfelelő indíttatás és az ezzel kapcsolatos kegyelem. Az Isten szeretetére való őszinte rácsodálkozásnak a megtapasztalása nélkül nem hallható meg az evangéliumi kegyelem, amely a kiválasztottságra, a gyökeres változásra hív, és nem történhet egészséges megtérés. Egyedül Isten látja bűnös voltunkat, a szeretet ellen tett választásainkat, és ez az Isten, aki mint megbocsátás jelent meg Jézus Krisztusban, benső barátságra hív bennünket. Jézus életének - különösen a Golgotának - szemlélete kitágítja szívünket, és reménnyel nézünk az új élet felé, az új teremtményre: egészen megújuló önmagunkra. Ekkora szeretet jelenlétében elpirulunk, hisz a szenvedés és sérültségünk számítgatóvá tett, védekező állásba hajtott. Ilyen pl. a tagadás vagy a gondolateltérítés, aminek a kedvtelés a forrása. Mindezek a szellemek gondos megkülönböztetésére késztetnek. Elismert vétkeink megalázó fájdalma isteni vigasztalás (kon- zoláció). Nagyobb szeretetre, életre és hitre hív. A szív ezen bűnbánó pirulása tehát kegyelem! Ehhez juttat el minket a rendszeres egzámen: átalakulhatunk a hit fényében, az isteni szeretet vonzásában. 33