Szolgálat 85. (1990)

Tanulmányok - Nemesszeghy Ervin: A jó és rossz indítások megkülönböztetése

is tudta, hogy mi az alázatosság, vagy a szeretet, vagy a türelem, vagy az okosság, mely amazokat az erényeket szabályozza és megszabja gyakorlásuk mértékét.” (Uo. 30-31.O.)

A második embercsoportban lévők önámításának jellemzői

Azoknál, akik bűneik irtogatásánál lendülettel haladnak előre, és komolyan ráléptek az erények útjára, a rossz szellem sokkal fondorlatosabban igyekszik elérni célját, mint azoknál, akik bűnt bűnre halmoznak. Ennek megfelelően önámításuk is sokkal burkoltabb formában jelenik meg - a jónak látszata alatt. Amikor pl. Szent Ignác arra gondolt, hogy a mórt tőrével megöli, úgy tűnt neki, hogy keresztény hitét és a Szűzanya becsületét védelmezi. Ha a buzgóság nem társul az alázattal, szeretettel, türelemmel és okossággal, akkor abból vakbuzgóság, sőt vallásos fanatizmus lesz. A kereszténységnek és az egyháznak rengeteget ártott, hogy sokan jó elgondolásaikat imprudens módon próbálták megvalósítani. Nem vették észre, hogy ámítás, illetve önámítás áldozatai.

Itt röviden meg kell említenünk, hogy a vakbuzgóság és a vallásos fanatizmus más, mint a prófétaság. A próféták Istennek emberei, akiket Isten meghív, hogy akaratát hirdessék, gyakran egy ellanyhult, ellenséges környezetben. Nem riadnak vissza kemény, kényelmetlen igazságok hirdetésétől sem, hogy felrázzák Isten népét, és az üdvösség útjára állítsák. Eszközeikhez tartoznak a jelen értelmezése, a jövendő megjósolása, jelképes cselekedetek, melyek mind Isten akaratát igyekeznek közvetíteni. Az egyház életében is szükséges az igazi, prófétai elem megbecsülése és a hamis próféták elleni harc. Az igazi prófétát az különbözteti meg a hamis prófétától, hogy megvan benne az alázat, a szeretet és az engedelmesség; képes elviselni saját eljelentéktelenedését Isten elgondolásával és tervével kapcsolatban. Keresztelő Szent János fogalmazta meg ezt tömör egyszerűséggel az Úr Jézusra és saját magára vonatkozóan: "Neki növekednie kell, nekem kisebbednem." (Jn 3,30) Hogy ez sokszor milyen nehéz, azt Jónás próféta példája mutatja.

A második embercsoportban lévőknél a rossz szellem ámításának további jellemzője: arra akarja az embert rávenni, hogy a cél szentesíti az eszközt. Ez az ámítás, illetve az ennek megfelelő önámítás különösen akkor veszélyes, amikor az illető már sok munkát, fáradságot és áldozatot fektetett bele egy olyan látszólagosan jó elgondolásba és vállalkozásba, amelyre komolyan elkötelezte magát, és amellyel így mintegy azonosította önmagát. Ilyenkor nagyon nagy az önámítás veszélye, hogy rossz vagy nem egészen tisztességes eszközökkel is továbbviheti vállalkozását. Ezekben az esetekben is az igazi alázat és engedelmesség szelleme segíti át az embert.

Konklúzió: a jó szellemre hangolt ember

Szent Ignác Lelkigyakorlatos-könyvében szabályokat fektet le, hogy megismerjük a bennünk támadt különböző indításokat, hogy a jókat elfogadjuk, és a rosszakat elutasítsuk. (Lgy. 313-328) Ezek a szabályok rend26