Szolgálat 85. (1990)

Tanulmányok - Nemesszeghy Ervin: A jó és rossz indítások megkülönböztetése

ürességet takar. Az ilyen ember bálványaiba veti bizalmát: A bálvány lehet egy személy, egy intézmény vagy saját érzékisége, anyagiassága, karrierje, hatalomvágya vagy bármilyen "teremtmény", mely az ember számára "abszolúttá válik". De tulajdonképpen minden egyes bálvány elfogadásában az ember önmagát is bálványozza, mert bálványai megválasztásában és elsajátításában magát teszi életének legfőbb normájává. A bálványokból azonban előbb-utóbb kiábrándul az ember. S ha ez nem vezet igaz megtéréshez, akkor megjelenik a cinizmus, mint a kevélység és gőg külső vetülete. Sík Sándor egyik versében úgy jellemzi az ilyen embert, mint aki "cinikus", "röhögő", "aki előtt nem szent az igazság". (Vö. Hívők és hitetlenek)

Egészen más a jellemzője a "becsületes inaszakadtnak", aki látja, hogy mit kellene tennie, de belső erőtlenség miatt nem képes mozdulni. Az ilyennél az önámítás inkább abban áll, hogy saját erőtlenségét bálványozza: nem próbálja meg bűnei elhagyását, mert eleve kijelenti, hogy ő erre képtelen. Nem bízik eléggé Istenben és az ő erejében. Úgy gondolja, hogy senki, még az Isten sem képes őt kiemelni szerencsétlen állapotából.

Fentebb már utaltunk arra, hogy az első csoportban lévő ember más formában éh meg a vigasztalanságot, mint az, aki komolyan rálépett az erény útjára. Az első csoportban lévő ember nem annyira Isten jelenlétének hiányát tapasztalja, hanem saját életét és az egész világot céltalannak, értelmetlennek, remény nélkülinek találja. Egy bizonyos "lelki depresszióban" érzi magát, anélkül, hogy világosan látná, hogy ez az Istentől való "elhagyatottság érzésében" gyökerezik. Hasznos lesz itt röviden megkülönböztetni a belső állapotok és megmozdulások fizikai, lélektani és lelki gyökereit.

A belső állapotoknak és megmozdulásoknak lehetnek egyszerűen fizikai vagy biológiai okai, például a betegségek. Szinte mindenki megtapasztalta már, hogy egy kezdődő komolyabb betegség a levertség érzetét okozhatja. Ugyanígy, ha valaki túlerőlteti magát a munkában, túl keveset alszik, túl sokat iszik vagy dohányzik, ha gyenge idegrendszerrel rendelkezik, olyan állapotba kerülhet, mely a vigasztalansághoz hasonló. - De lehet egy rossz közérzetnek, elcsüggedésnek, sötét állapotnak lélektani magyarázata is. Ha valaki pl. egy jó barátja halálhíréről értesül, vagy ha gyengeségében újból és újból vétkezik, ha olyan közösségben él, ahol nem találja meg a helyét, a vigasztalansághoz hasonló állapotba kerülhet. Ennek természetesen az ellenkezője is igaz: a szép, napos idő, egy jó hír, egy sikerélmény olyan érzéseket válthat ki, amelyek a vigasz állapotához hasonlóak. - Bizonyos gyakorlattal meg tudjuk állapítani, hogy belső megmozdulásainknak fizikai vagy lélektani gyökerei vannak-e. Ez már csak azért is fontos, mert ha pl. levertségünknek, rossz kedélyállapotunknak fizikai okai vannak, akkor azokat elsősorban fizikai úton (pl. gyógyszerrel, testgyakorlattal, pihenéssel), ha lélektani okai vannak, akkor elsősorban lélektani módszerekkel keÚ orvosolni. - A lelki életben azok a lelki megmozdulások és állapotok érdekelnek bennünket leginkább, amelyekre nem találunk fizikai vagy lélektani magyarázatot. Ilyenkor beszélünk szorosabb értelemben vett lelki megmozdulásokról vagy állapotokról. Természetesen az

22