Szolgálat 85. (1990)
Tanulmányok - Naszályi Emil: A szellemek megkülönböztetése a lelkiség történetében
Nagy Szent Gergely (kb. 540-604) elődjei tanítását mondja el. Szemléletesen írja le, hogyan győzheti le a lélek a kísértést az alázatossággal. Nála Szent Ágoston, 410 körül (EA 653) -A megkülönböztetés bizony nagyon nehéz, amikor a gonosz szellem bizonyos nagyobb nyugalommal cselekszik, és anélkül, hogy bánni módon is zaklatná a testet, emberi szellemet magára véve mondja el azt, amit mondhat. Akkor is, amikor igaz, amit mond, és hasznos, amit hirdet; ilyenkor, miként az írás mondja, átalakul "a világosság angyalává" (2Kor 11,14), azért, hogy elcsábítsa a maga pártjára azokat, akikben a látszólagos jó által bizalmat keltett. Nem gondolom, hogy ezt a megkülönböztetést el lehet végezni azon adomány nélkül, amelyről az apostol szólt, amikor Isten különféle adományairól beszélt: "másnak a szellemek elbírálása." (IKor 12,10) Nem nagy dolog ugyanis felismerni a gonosz szellemet akkor, amikor olyan dolgokra jutott el vagy vezetett el, amelyek a jó erkölcsök vagy a hitszabály ellen vannak; akkor sokan le tudják leplezni. Azzal az isteni adománnyal viszont mindjárt a kezdet kezdetén, amikor még sokak számára jónak tűnik, rögtön meg lehet ítélni, hogy a gonosz van ott. Barszanuphiosz és Jóannész kopt szerzetesek, 540 előtt (EA 1068) - Minden olyan gondolat, amely nem hordja magában az alázatosság nyugalmát, nem Isten szerint van, hanem nyilvánvalóan a baljós szellemeké. Az Úr ugyanis nyugalomtól kísérve jön; mindaz viszont, ami az ellenségé, zavartól és nyugtalanságtól kísérve. Nagy Szent Gergely, 580 körül (EA 1178) - Egy citera húrja, ha nem eléggé húzzuk meg nem hangzik, ha pedig túlságosan meghúzzuk, érdesen szól; ennek megfelelően a megtartóztatás erénye vagy teljesen hiányzik, ha valaki a testét nem fékezi meg annyira, amennyire tudja, vagy nagyon rendezetlen, ha a testét jobban meggyötri, mint amennyit kibír. A megtartóztatással ugyanis a test rossz hajlamait kell lerombolni, nem magát a testet. Nagy Szent Gergely, 593 (EA 1259) - Első gondunk arra irányuljon, hogy a szívünket jól megvizsgáljuk, nehogy valamilyen vállalkozásunkra a test nyilvánvaló féktelensége vigyen rá, nehogy a gonosz élvezetektől félrevezetve a lélek felismerje ugyan a rosszat, és mégis megtegye. Második gondunk pedig tegyen vigyázatossá arra nézve, nehogy a testi indulat mintegy a szellemi indulat látszata mögé bújjon, és azokat a vétkeket, amelyeket elkövetünk, erényeknek tüntesse fel. Bizony tudnunk kell, hogy nagyobbak azok a vétkek, amelyek az erényeket utánozzák, azok látszatát öltve magukra; mert a többiek, lévén nyíltan felismerhetők, zavarba hozzák a lelket, és elvezetik a bűnbánatra; emezek viszont nemcsak nem aláznak meg bűnbánattartásra, hanem a cselekvő elméjét még el is kapatják, mert erényszámba mennek. Jóannész Klimakosz, 650 előtt (EA 1112) - A megkülönböztetés a kezdőkben belső állapotuk helyes felismerése; a haladókban valami lelki érzék, amely tévedés nélkül megkülönbözteti a sajátos értelemben vett jót a fizikaijótól és a jó ellenkezőjétől; a tökéletességre eljutottakban isteni megvilágo- sításból eredő ismeret, amely a másokban fellelhető sötét pontokat is képes a saját fényével megvilágosítani. Vagy talán, általánosan szólva, a 11