Szolgálat 84. (1989)
Könyvszemle - Szabó Ferenc: Mai írók és gondolkodók (Németh József)
eléggé közérthető és olvasmányos. A két munka nagyon magán viseli a német, illetve a francia szellem és tudományeszmény eltérő'jegyeit. Lelkiség szempontjából teljesen másodrendű, viszont egybiblikus lexikon szempontjából nem hanyagolható el a bibliai tulajdonnevek átírása és esetleges magyarítása. Valószínű, hogy a cikkek és a nevek nagyobb részében a fordító helyesen járt el; egy-két esetben azonban nem jutott tovább, mint a 70-es évek teljes katolikus magyar szentírásfordítása (amelynek dr. Ru- zsiczky Éva lektora volt). A Betilua utalószót (Betulia városára) csak az említett kiadás Judit- fordítása teszi indokolttá; a Betilua forma különben egyszerűen nem létezik. Annak a híres babilóniai királynaka magyar neve lehet Nabukodonozor, Nabú-kudurri-ucurvagy Nebúkad- neccár; nem világos, milyen alapon lehet Nebukadnezár. (Melleslegszólva: I. Nabukodonozor uralkodási éveit a fordítás másképp adja meg, mint a Lexikon német eredetije; nyilván nem elírásról van szó, hanem valamilyen más szakmunka felhasználásáról.) Még néhány példa: Abisáj helyett helyesen Abísaj; Bet-Cur helyett Bét-Cúr, Nebo (helynév) helyett Nebó; Nabu (istennév) helyett Nabú; ha a Naamán helyes átírás (és helyes!), akkor nem Nabal kell, hanem Nábál. Nem világos, hogy miért Mizia szerepel címszóként, Müszia pedig utalásként, és nem fordítva; Mizia nem magyarabb név, mint pl. Nabukodonozor. Természetesen a lelki élet szentírási teológiáját bizonyos cikkeivel a Bibliai Lexikon ugyanúgy és ugyanolyan mélységben nyújtja, mint pl. a Biblikus Teológiai Szótár. Elég csupán néhányolyan címszóra utalni, mint hit, bűn, bűnbánat, bűnbocsánat, bölcsesség, ima, szeretet, keresztség, halál, Eucharisztia, felebarát... Életemben néhányszor láttam a tulajdonosa kezében olyan Bibliát, amely világos jeleit viselte a hosszú évek óta tartó állandó forgatásnak: kötése szétesőben, lapjai elrongyolódva. Aki pedig kezében tartotta a könyvet, azt a könyv Isten dolgaiban járatossá és bölccsé tette. - Az erős papíron kiadott Bibliai Lexikon segíthet bennünket, hogy bibliapapírra nyomtatott Szentírásunkat mi is elnyűjük: a könyvek könyvét okosan, szeretettel, jámbor tisztelettel forgassuk, Isten szavát pedig értelemmel olvassuk, és magunkba, életünkbe szívjuk. Nagy Ferenc Szabó Ferenc: Mai írókés gondolkodók. 1. Mauriac önmagáról. Válogatás az író vallomásaiból. Róma 1987,181 o.-2. Marcel önmagá r ó 1. Válogatás a Filozófus vallomásaiból. Róma 1988,148 o.-3. Hans Ursvon Balthasar. Válogatás a teológus műveiből. Róma 1989,235 o. P. Szabó ezzel a sorozattal keresztény írókat, Filozófusokat és teológusokat mutat be. Mindegyik könyvnek közös tartalmi elemei: az író és gondolkodó életének és művének rövid ismertetése; jellegzetes részek és szemelvények az író műveiből; rövid kommentár vagy történelmi háttér, mely az írók műveit a szellemtörténet egészébe sorolja be. 1. Mauriac. Mauriac (1885-1970) egyike azoknak, akik a 20. században világirodalmi szintre emelték a francia irodalmat Katolikus hite tükröződik regényeiben, de sokkal teljesebben nyilvánul meg az Emlékirataiban. A vele kapcsolatos kötetről már írtunk (Szolgálat 76.SZ., 95). 1962-ben kiadott Amit én hiszek (Ce que je crois) című könyvében -P. Szabó e mű teljes fordítását nyújtja - összefoglalja hitét. "Azért szeretem az Egyházat, mivel érintetlenül megőrizte a hitletéteményt... és mivel közvetítésével jutott el hozzánk... a ma is élő és ható Ige: Bűneid megvannak bocsátva; Ez az én testem, amely értetek adatik." "Akár a múltat, akár a jelent szemlélem, a legvisszataszítóbb hibák is közöntjbösen hagynak, mivel szememben az Egyház azoknak az emberi eszközöknek összességét képezi, amelyeket a 94
