Szolgálat 84. (1989)
Könyvszemle - Herbert Haag: Bibliai Lexikon (Nagy Ferenc)
KÖNYVSZEMLE Dr. Herbert Haag (szerk.), Bibliai Lexikon. Szent István Társulat, Budapest 1989. 1970 oszlop. Ebben a formájában, 2. német nyelvű kiadásában a Lexikon 111 munkatárs műve, és több mint 2300 ábécé sorrendű cikkből áll. 640 bibliai személynevet, 400 földrajzi nevet, 1300 bibliai fogalmat dolgoz fel. A cikkek közé 800 utalószó is be van iktatva. A Lexikon nem olvasásra, hanem tanulmányozásra való; tanulmányozása (Bibliával a kézben) nem könnyű, de bőségesen kárpótol a fáradságért. Az előszó tájékoztat a mű keletkezéséről. A világháború után Hollandiában H. van den Bom, német Svájcban pedig H. Haag kezdett bibliai szótáron dolgozni. Szorosan együttműködtek egymással, és kölcsönösen, fokozatosan átvették egymás eredményeit. A holland szótár első kiadása jelent meg előbb. Haag professzor német lexikonját először 1951-ben, másodszor 1968-ban nyomtatták ki; a magyar fordítást e második kiadás alapján dr. Ruzsiczky Éva készítette.. - Érdemes megjegyezni, hogy a német lexikon harmadik, teljesen átdolgozott kiadása (az Új Bibliai Lexikon) is már folyamatban van. Manfred Görs és Bernhard Lang szerkeszti; első két füzete (összesen 336 oszlop) 1988-ban és 1989-ben látott napvilágot; pár éven belül az egész kötet kezünkben lesz. A magyar fordítás elhagyta az irodalmi utalásokat, amelyek az eredetiben minden cikket, sőt a hosszabb cikkek minden fejezetét kiegészítik. Véleményünk szerint ezt helyesen tette; hiszen az a kevés magyar olvasó, aki az ajánlott irodalomhoz hozzáfér, nyugodtan használhatja a lexikon német eredetijét. - A nyomdai előállítás szempontjából nagyon sajnálatosnak találjuk a kötet két jellegzetességét, a) A hosszabb cikkek nincsenek bekezdésekre tördelve; szinte áttekinthetetlenekké teszi őket. Pl. a "Jézus Krisztus" című cikk, amely a német eredetiben kb. húsz bekezdésből áll - a cikk meglehetősen összetett szerkezetének megfelelően -, a magyar fordításban tíz teljes oszlopot magában foglaló egyetlen bekezdés, b) Dőlt betű mint egyetlen tipográfiai jellegzetesség jelzi a szerkezetet feltüntető kulcsszavakat vagy alcímeket, a más címszavakra szóló utalásokat, az idegen (bibliai) nyelvű szavakat, a szentírási hivatkozásokat stb.; ez megint olyan tényező, amely a cikkek áttekinthetőségét erősen lecsökkenti. A német kiadás tipográfiailag (éspedig többféle sajátos szedéssel) nemigen különböztet meg mást, mint a cikkek szerkezeti vázlatát. - Az, hogy a magyar kiadást elég nagy betűkkel szedték, előnyére válik; egy-két ponttal kisebb betűk viszont a terjedelem növelése nélkül lehetővé tették volna, hogy a cikkek kissé levegősebbek legyenek. Mivel maga a fogalmazás tömör, erre igen nagy szükség lett volna. Önként adódik az összehasonlítás két olyan lexikonnal, amelyet a magyar olvasók már évekkel ezelőtt megismertek saját nyelvükön. - A Stuttgarti Bibliai Kislexikon (amelyet lapunk pár éve elhunyt szerkesztőségi titkára, Sántha Máté/Kardos Klára ültetett át magyarra), Haag professzor munkájával rokon jellegű, csak persze sokkal rövidebb, egészen a lényegre szorítkozó, alapvető ismereteket közlő cikkekből áll. Jó arra, hogy a Biblia világával történő első ismerkedéseinkben eligazítson, és később is biztos segédeszköz legyen, főleg a tárgyi ismeretek ébren tartásához. - Xavier Léon-Dufour francia nyelvű szakemberekkel közösen készítette el a Biblikus Teológiai Szótárat; keletkezési története időbelileg nagyjából egybeesik a Haag-féle lexikonéval. Mint a címe is érzékelteti, olyan témákat olyan címszavak köré csoportosítva dolgoz ki, amelyeknek kifejezetten teológiai jellege van; pusztán személyi, történeti, régiségtani stb. kérdésekkel nem foglalkozik. Határozottan előnyére válik, hogy 93
