Szolgálat 84. (1989)
Tanulmányok - Németh József: Giovanni Battista Montini, VI. Pál pápa
mert az egy; nem is a szeretet dolgaiban, mert az is egy; hanem a keresztény élet eddig gyakorolt és kagyományszerűen megélt formáiban." 1964. szeptember 14-től november 21-ig tartott a zsinat harmadik üléssorozata. 1964. szeptember 15-én írták alá az Egyház és a Magyar Népköztársaság közötti egyezményt, mely lehetővé tette az új püspökök kinevezését és azt, hogy a hivatalos egyház bizonyos módozatot kapott a hatalmon lévőkkel "a dialógusra". A zsinat alatt több zsinati atya félelmét fejezte ki, hogy a püspökök kollegialitása - vagyis a világegyház püspökeinek tevékeny részvétele a viíágegyház gondjaiban - veszélyezteti majd a pápai primátust. János pápa azt kívánta, hogy Róma püspökét, a pápát, ne tekintsék úgy, mintha ő az egész egyház felett lebegne, hanem - Iréneusz szavai szerint - mint a pásztort, "aki a felebaráti szeretet társaságát vezeti". Ez a felfogás megfelelt János pápa temperamentumának, de nagyon határozatlan maradt: mégis János pápa temperamentuma kellett ahhoz, hogy a pápai primátus felfogásában egy új stílus valósuljon meg. Nem annyira ez a kezdeményezés volt János pápa halhatatlan érdeme, hanem az a tény, hogy felszabadította és érvényesülni engedte az Egyházban szunnyadó friss erőltet. VI. Pál a zsinat Egyházról szóló konstitúciójához "előzetes magyarázó megjegyzést" csatolt, mely a "kollegialitást" értelmezte. Ezzel megnyugtatta az ellenzéket; sok zsinati atya azonban veszélyes beavatkozást látott benne, holott a jegyzet nem tartozik a szöveghez, és nem változtat annak értelmén. Még nagyobb volt a fölindulás, mikor november 19-én a vallás- szabadságról szóló határozat nem került előszavazásra, mert sok olasz és spanyol püspök hosszabb időt kért az elnökségtől a szöveg alapos tanulmányozására. Az amerikai püspökök azonnal ezer aláírást gyűjtöttek az előszavazás elhalasztása ellen; s VI. Pál biztosította őket, hogy a negyedik ülésszak első tárgyalási pontja a vallásszabadságnak szentelt határozat lesz. - Mikor ezen a "sötét csütörtökéi napon az ökumenizmusról szóló határozat sem lett kész, mert a pápa néhány jelentéktelen változtatást eszközölt rajta, még magasabbra csaptak a felindulás hullámai. Sokaknak az volt a benyomása, hogy a pápa skrupulista. A harmadik ülésszak végén mégis kihirdették az Egyházról szóló dogmatikus konstitúciót. Ez volt az első vatikáni zsinat szükségszerű kiegészítése a pápai primátus (egyetemes elsőbbség) dogmaként történt kihirdetése után. - Ugyancsak a harmadik ülésszak végén hozták nyilvánosságra az ökumenizmusról és a keleti egyházakról szóló határozatokat. - A zsinat ülései alatt, okt. 24-én szentelte fel VI. Pál a Monte Cassinó-i bencés apátságot és bazilikát, és hirdette ki Szent Benedeket Európa pártfogójának. A harmadik ülésszak zárása után, dec. 2. és 5. között részt vett a bombayi eucharisztikus kongresszuson. 1965 februárjában 27 új bíborost nevezett ki; személyi érdemeire való tekintettel - eddig ez nem volt szokás - köztük szerepelt Joseph Cardijn, a belga katolikus munkásifjúsági szövetség alapítója, továbbá Charles Jour- net, a híres svájci teológus, és Giulio Bevilacqua, Montini atyai mentora. 57
