Szolgálat 84. (1989)

Tanulmányok - Kereszty Rókus: A pápaság az első századok Egyházában

más formában, mint ma - a római püspök az első századokban is gyakorolta a péteri főhatalmat.

Az első századok egyházszemlélete

Az apostoli egyház és az első századok egyháza világosabban megértette, mint a tridenti zsinat utáni teológusok, hogy az egyetemes Egyház nem egyszerűen részekből összerakott egész, pl. tartományokból vagy megyékből álló egység, hanem egyházak közössége (communio). Pest megye ezzel szemben Magyarország része, de nem Magyarország. A Citybank New York-i vállalata nem azonos a Citybankkel, annak éppen csak részlege. Azonban a korintusi, fílippi, azaz minden helyi egyház úgy tartozik az egyetemes Egyházhoz, hogy az egyetemes Egyház valamiképpen jelen van minden egyes helyi egyházban. Szent Pál bármelyik helyi keresztény közösségben az egyetlen "Isten Egyházá"-t vagy "Krisztus Egyházáét látja, amely elsősorban a közös Eucharisztiában valósul meg (vö. lKor 1,2; lKor 11,22; Róm 16,16). Már a második században a püspök is hozzátartozik a helyi egyház teljességéhez: közössége számára közvetlenül Krisztust képviseli, tanításával és az Eucharisztia közös ünneplésével építi az Egyházat, amennyiben egyre inkább Krisztus testévé, azaz életének részesévé és kifejezőjévé teszi a helyi közösséget. (Természetesen nem egyedül a oüspök építi az Egyházat. Feladata az, hogy minden hívő karizmáját, Lélektől kapott ajándékát megvizsgálja, és annak harmonikus működését az egészben biztosítsa. így minden "Lélekben élő" keresztény építi az Egyházat.)

Az Egyház e - semmilyen világi szervezethez nem hasonlítható - különleges természetének titka a Krisztushoz való kapcsolatán alapszik. Korintusban és Rómában, Moszkvában és New Yorkban ugyanaz az egész Krisztus van jelen minden egyes Eucharisztiában, minden egyes püspökben és az Eucharisztiát ünneplő különféle keresztény közösségekben. A moszkvai és New York-i Eucharisztiát együtt szemlélve nem mondhatjuk, hogy Krisztus "részeit" tettük össze, és az eredmény egy teljesebb Krisztus lett. Csak azt mondhatjuk, hogy az egyetlen teljes Krisztusban többen részesednek, s ezzel Isten terve közelebb jut beteljesedéséhez.

A római egyház az ókori Egyházban

Ez az egyházszemlélet teszi érthetővé a római egyház és a római püspökök szerepét az első századokban. Amíg a helyi egyházak egyek a hitben, a püspök Eucharisztiájában és a keresztény élet gyakorlatában, azaz amíg Krisztus zavartalanul él bennük, és ők Krisztusban, addig a római egyháznak nem volt különösebb beleszólása a többi helyi egyház életébe. Engedte, hogy éljen, döntsön, alkalmazkodjék a helyi viszonyokhoz, átformálja a helyi kultúrát. A római egyház szerepe ilyen "békeidőben" csak minta és példakép; a hitben és szeretetben, valamint az Eucharisztiában vele fenntartott egység pedig záloga volt annak, hogy a helyi egyházban az egyetemes Egyház valóban jelen van. Mihelyt azonban a hit és erkölcstan dolgában, a keresztény élet gyakorlatában vagy az egyházi szervezetben válság támadt, és a helyi püspök, sőt a környékbeli püspökök sem tudták a válságot meg14