Szolgálat 83. (1989)

Tanulmányok - Morel Gyula: A közösség mint emberi alkotás

megfontolás különös súlyt kap az idő, a változások síkján. Szükségszerűen konfliktusokhoz vezet egy "maradi" csoport élete a "halódó" társadalomban, és egy "halódó" csoport élete a "maradi" társadalomban. Ezen konfliktusok elkerülése, csökkentése, vagy - a dolgok ismeretében - tudatos elvállalása feltételezi az ilyen mérlegelést és összehasonlítást, ha az a konkrét helyzetben nem is olyan egyszerű, mint az itt vázolt elvi síkon.

Az emberi közösségek főbb típusainak rövid áttekintése után térjünk rá néhány szempontra, amelyek a legtöbb közösség belső mikéntjére vonatkoznak. Ezen a téren is gyakorlatilag mindig az embertől vagy az emberektől függ a végeredmény, ha nem is könnyedén vagy rövid távon valósítható meg a cél - a haladás előfeltétele a világos látás. Közösségekben uralkodhat többé-kevésbé demokratikus vagy egyáltalán nem demokratikus struktúra. Az adott időben, az adott helyzetben és az adott közösségi tagok figyelembe vételével optimális megoldás keresésében gondolni kell arra, hogy a nem demokratikus struktúra többféle változatban jelentkezhet. A diktatúra elnyomásrendszere (pl. egy fiúcsoportban a legerősebb terrorizálja a gyengébbeket) nem tekinthető teljesen azonosnak a patriarchális szerkezettel (amelyben pl. természet adta tekintély párosulhat tárgyilagosan indokolt hálával), vagy egy karizmatikus vezértípus szerepével. - A demokrácia fogalmának vannak ugyan eléggé általánosan elfogadott alapmeghatározói: a hatalom ideiglenes, szabad választás eredménye, ellenőrzés alatt áll, a választók által visszavonható; a többségi döntés érvénye, a kisebbség védelme stb., mégis a legtöbb konkrét esetben csak "demokratikusabb" vagy "kevésbé demokratikus" megoldásokról beszélhetünk (pl. népszavazás vagy parlamenti demokrácia), s a változatok közti döntésnek nagyon sok szempontot kell mérlegelnie. Egy példa a sok közül: a politikai demokráciára nézve általános meggyőződéssé vált az "egy ember egy szavazat" elve. Az egyetemi demokráciában Ausztriában vitatott kérdés, hogy helyes-e szavazati jogot adni diákoknak olyan kérdésekben is, ahol - noha még nem szakértők - tanári állásra pályázók szakmai minősítéséről kell dönteniük. Ebben az értelemben alapvetően téves a kijelentés, hogy "a katonaságban vagy az Egyházban nem lehetséges a demokrácia". Teljesen érthetetlen, hogy miért ne szavazhatnának egy egyházközség tagjai arról, hogy 7 vagy 8 órakor legyen az első vasárnapi mise, vagy hogy miért ne dönthetne a közlegénység a kaszárnyái élet rengeteg részletéről az adott anyagi és funkcionális keretek között. A kérdés ezekben az esetekben nem az "igen vagy nem", hanem hogy hol a lehetséges ill. az ésszerű határ. Bonyolult szakmai kérdés, amely azonban érvényes a demokrácia politikai és más területein is.

Szociológiailag különösen jelentős és számtalan gyakorlati következménnyel jár, hogy milyen szabályrendszer van érvényben egy adott közösségben. Ez függ az uralkodó normák mennyiségétől és minőségétől.- Nemcsak egyesületekre és szervezetekre vonatkozik: a közösségi életet messzemenően befolyásolja a szabályok száma: az, hogy 10 vagy 1000 előírás szabályozza a szabad játékteret ill. csökkenti az önkény lehetőségeit.

8