Szolgálat 83. (1989)

Tanulmányok - Morel Gyula: A közösség mint emberi alkotás

- Az sem közömbös, hogy az érvényben lévő normák uniformis vagy pluralista jellegűek-e. Más az, ha egy pártot választhatok, más az, ha több párt között dönthetek. Az előírás: "Pénteken hozz valami áldozatot!" ugyanúgy egyértelmű, mint a másik: "Pénteken tartózkodj a húsevéstől!", de az első mégis több szabadságot jelent. - Emberek alkothatnak együttélésük szabályozása érdekében merev (dogmatikus) vagy elasztikus normákat. Mindkét típusra találunk példát európai egyetemeken. Az egyiken pontosan előírják a diploma elnyerésének egyetlen lehetséges útját, a másikon ugyanazt az eredményt saját személyes beosztása alapján nyeri el a diák. - Globális szabályok (pl. "Szeresd felebarátodat!") ugyan rengeteg választási lehetőséget hagynak nyitva (a szeretet gyakorlására nézve), de mindent tiltanak, ami a szabállyal (a felebaráti szeretettel) ellentétben áll. Partikuláris szabályok (pl. "Ne ölj!") csak egyetlen magatartásra vonatkoznak, de minden választási lehetőség nélkül. - Egyre több közösségben és egyre gyakrabban váltják fel a megokolás nélküli "Tilos!" előírásokat a megokolást is tartalmazó "Kérjük, hogy ne..." megfogalmazások. A mai ember nem szívesen tűri a régi politikai és társadalmi rendszerek uralkodói stílusát, de általában megszívlel gondosan fogalmazott felhívásokat, mint pl. egy osztrák erdő szélén: "Értelmes emberek nem szemetelnek az úton és az erdőben, az összes többinek pedig meg van tiltva." - Mindezek csak példák arra, hogy érdemes meggondolni, milyen típusú írott és íratlan szabályozások uralkodnak ill. uralkodjanak közösségünkben.

Minden közösségben kialakulnak hivatalosan meghatározott és nem hivatalosan (de nem kevésbé hatásosan) érvényes társadalmi szerepek. Adottságokkal (különböző képességek) vagy a közösség által létrehozott jegyekkel (pl. hivatal) összekötött normatív elvárások köt egéről van itt szó. A közösségnek nem mindegy, hogy pl. a női tagok a nőktől elvárt magatartást tanúsítják-e vagy nem, hogy a tisztségviselők a tőlük elvárt módon töltik-e be feladatukat vagy sem stb. - Ezen szerepek jórésze "természetesnek" tűnik, és ezért egyben megváltoztathatatlannak is. Világos, hogy többé-kevésbé szabályos, elvárható emberi magatartás részben természet adta okokból származik és egy bizonyos determinizmussal következik be, pl. hogy a nők hoznak világra gyermeket, vagy hogy a fiatal általában magasabb fizikai teljesítményre képes, mint az aggastyán. De éppen ezért fontos ettől megkülönböztetni a nem kevésbé világos tényt, hogy ti. a magatartást a normatív elvárások kötege is befolyásolja, és ezért viselkednek pl. nők vagy fiatalok közösségről közösségre, társadalomról társadalomra, időről időre másként. Még egyszerűbben belátható a társadalmi szerep jelentősége azokban az esetekben, ahol magát a társadalmilag fontosnak ítélt jegyet is maga a társadalom termeli (és normatív elvárásokkal összeköti), mint pl. a "tiszteletbeli elnök" vagy a "körzeti felelős" funkciója. - Ez a megkülönböztetés szabadítja fel az emberi elmét annak felülvizsgálatára, hogy adott esetben emberektől alkotott társadalmi szerepről van-e szó, és ha igen, célszerű volna-e dolgozni a normatív elvárások megváltoztatásán. Ilyen úton jött létre a női emancipációs mozgalom sok tagadhatatlan eredménye, de a laikusok szerepének újrafogalmazása is a II. Vatikáni Zsinaton. »

9