Szolgálat 83. (1989)
Az egyház szava - Katolikus egyesületek (Német Püspöki Kar)
^Az egyletek az önmaguk által meghatározott ÉLET és HIVATÁS TÁRGYKÖRBEN MŰKÖDTEK. Ügyekre vagy személyekre öszponto- sítottak. Míg az egyházi hatóság és a plébánia minden tagjával szemben elkötelezett, az egyletek választhatnak, sőt választaniuk kellett. Ezen választási szabadságnak megfelelt a feladatuk is, szerezzenek maguknak szaktekintélyt működési területükön, tetteikkel és szavaikkal. Az egyletek részesülnek az Egyház küldetésében, tehát EGYHÁ- ZIASAK. Már XII. Pius felszólította a világi híveket: "Nemcsak az Egyházhoz tartoztok, ti vagytok az Egyház!" Ez azt jelenti, hogy minden kereszténynek van küldetése, melyet az Egyházban és az Egyházért kell vállalnia. Ezt a küldetést elsősorban nem az egyházi hivatal közvetíti, hanem közvetlenül a hitből, a keresztségből és a bérmálásból fakad. Az egyletek működése tehát nem pusztán evilági jellegű. A katolikusok úgy cselekednek és úgy beszélnek, mint egyház, bár nem "az Egyház nevében", mert az utóbbi csak a pásztorokkal karöltve lehetséges (vö. GS 76)... 1.3. Döntő szerepe van a II. Vatikáni Zsinatnak az egyletek, egyesületek és szervezetek helyét illetően az Egyházban. A laikusok hivatását és küldetését az Egyházban és a világban első ízben tárgyalják az egyházi dokumentumok ilyen alaposan mint a Konstitució az Égyházról, Lelkipásztori Konstitució és a Határozat a világi hívek apostolkodásáról. (Részletesen később!)... 2.1. Korunk viharos változásai alapjaiban rendítették meg az Egyház és a társadalom régies kapcsolatát és olyan folyamatot indítottak el, aminek a végét és következményeit még nem mérhetjük fel... A katolikus egyesületek is személyi és elvi válságba jutottak. Mik lehetnek ennek okai? - A katolikus környezet megszűnése... A "mágikus háromszög" (keresztény egylet - keresztény szakszervezet - keresztény párt) megszüntetése... Az intézmények és nagy szervezetek hasznosságának megkérdőjelezése... A "közösség" előtérbe helyezése... A keresztény élet elfelszínesedése... 3.1. A katolikus egyletek és egyesületek jövőjével kapcsolatban szükségünk van több bátorságra és több alázatra. A bátorság erénye segítségével nézünk szembe józanul a kihívás keménységével. Az alázatosság erényével fogadjuk el a lehetőségeket mint Isten ajándékát, nem menekülünk sem utópiákba, sem a passzív visszavonulásba. Szükségünk van ezenkívül kitartásra a feszültségekben... Az egyletek elve lehetne: "Az Egyházban otthon - nyitott a világra"... Bölcs és megbízható "úti közösségekére van szüksége az egyleteknek, és ilyeneket kell formálniuk. Az ilyen úti közösségeknél mindenki megújulására építünk, hogy a személyek ereje is megújulhasson és megerősödhessen... 3.2. Az Egyház és a világ kölcsönös kapcsolata újszerű. Az Egyház elvárja a hívek erőteljesebb nyíltságát a világ felé... Az ilyen "ön-nyitás" veszélyes is lehet, mert sérelmeket szerezhetünk és maradó sebeket kaphatunk... Jobban beveti magát a hívő a különböző mozgalmakba (a békéért, 52
