Szolgálat 83. (1989)
Az egyház szava - Katolikus egyesületek (Német Püspöki Kar)
Hitünk megadja Isten csodálatos tervének teljes ismeretét. Ezzel még több okunk van arra, hogy a kegyelem és kihívás jelen idejében segítsük a család életét (vö. u.o. 86). 7. Testvéreim, ha a pünkösd ünnepének hívását elfogadjuk és ha az emberi nem egységének tanúsításában a "só" és "világosság" szerepét akarjuk betölteni, élnünk kell "Isten nagy tetteit". Tesszük ezt imával és a szentségek - különösképpen a gyónás és eukarisztia - vételével, a szent életvitel példájával, önzetlen önfeláldozással és tevékeny felebaráti szeretettel (vö. LG 10). Ilymódon folytatódik és növekszik a "pünkösdi csoda", itt, közöttetek, Svédország szeretett fiai és leányai között. "Isten nagy tettei" közelednek. Megérintik az ember szívét. Megalkotják az Egyházat. Szolgálják az emberi közösség javát. így valósul meg Krisztus imája: Atyám, legyenek mindnyájan egyek, hogy így higgyen a világ (vö. Jn 17,21). Amen. KATOLIKUS EGYESÜLETEK (Kivonatos fordítás a Német Püspöki Kar 1988. szept. 21-i tanulmányi napjának anyagából.) 1.1. A trón és az oltár, az Egyház és a világi rend ősi, szoros kapcsolatát gyökerében megrendítették a 18. és 19. századok polgári forradalmai, amelyek az abszolutista államhatalom ellen fordultak valamint az ipari társadalom megjelenése... A katolikus egyház szociális-karitatív ténykedése is veszélybe került. A szorongattatások azonban nem vezettek ellenzékbe vagy passzív visszavonulásba, hanem lelki megújulást váltottak ki... Ezt a fejlődést támogatták az 1948-as forradalmat követő szabadságjogok, elsősorban a sajtó és az egyesülés szabadsága. A katolikusok azonnal magukévá tették ezen polgári jogokat és számos egyesületet létesítettek sebtében, szociális, karitatív, társadalmi, politikai és lelkipásztori célkitűzéssel. Nem igényelték természetesen az egyletek az Egyház letűnt hatalmi helyzetét felújítani az állam és az egyházi tekintély közötti szövetséggel. Ehelyett új partokat kerestek. Hátrányos helyzetük és a szükséges eszközök hiánya ellenére síkra szálltak a katolikusok az emberek, a kulturális élet, a gazdasági és a politikai élet fejlődése érdekében... 1.2. A célkitűzések és belső szerkezet sokrétűsége ellenére, hamarosan kifejlődött a katolikus egyesületek alaptípusa a 19. században. Három sajátságjellemezte azt: az egyesületek szabadok, tárgyukra összpontosítanak és egyháziasak. AZ EGYLETEK SZABAD KEZDEMÉNYEZÉSEK. Nem alakulnak az egyházi hatóság parancsára vagy megbízásából. Alapjuk a katolikusok önálló keresztény felelősségtudata polgári szabadságjogaik megvalósítására. Jogi és szervezeti mintaként nem az egyházi egyesületek, mint pl. a harmadrend vagy társulatok szolgáltak, hanem az állami egyesülési jog. Bár az egyletek alapításánál és kibontakozásánál a papok gyakorta jelentős szerepet vállaltak, jelenlétük - a katolikusok szabad egyesülési jellege miatt - mégis másodrangú volt. 51
