Szolgálat 83. (1989)

Az egyház szava - A családtól függ az emberiség jövője (II. János Pál)

juk, hogy az Atya, a Fiú és a Szentlélek az isteni személyek háromságos egysége, egy természetben egyesülve öröktől fogva. A Személyek ezen Közössége az Egyház ősforrása és legfőbb példaképe. Szent Ciprián egyik idézetével hangsúlyozza a II. Vatikáni Zsinat, hogy az egyetemes egyház "az Atya, a Fiú és a Szentlélek egységéből egybegyült nép" (LG 4). Kitűnik ez Krisztus imádságából is, amit szenvedése előtt mondott az utolsó vacsora termében: "Legyenek mindnyájan egy. Amint te, Atyám bennem vagy s én benned, úgy legyenek ők is bennünk, hogy így eltíiggye a világ, hogy te küldtél engem" (Jn 17,21). Ezért az Egyház legfőbb hivatása, a közösség Istennel és egymással. Ez a meghívás érvényes minden kor keresztényeire történelmi szakadásuk közepette. Az emberiség egész családjára kiterjed ez az egységre szólító felhívás. Meg kell szüntetni azokat a szakadásokat és ellenségeskedéseket is, amelyeket a bábeli torony jelképez. Egységet kell kialakítani az emberi nem gazdag különbözőségéből, hogy pünkösd ünne­pének szózata győzedelmeskedhessék a történelemben. Hisz nemcsak az Egyház épül "Isten nagy tetteire", mélyen be vannak azok vésve az ember szívébe s egész viselkedésébe. 4. Megmutatja a mai liturgia, hogyan válaszolhat mindegyikünk és való­ban minden keresztény pünkösd ünnepi felszólítására, és hogyan igazodjon ahhoz. Az evangéliumban is ezt fejtegeti Krisztus a "só" és a "világosság" képeivel. Tanítványaihoz intézett szavai reánk, mai tanítványaira is érvé­nyesek: "Ti vagytok a föld sója... Ti vagytok a világ világossága" (Mt 5,13- 14). Azért van szükség a világosságra, hogy "Isten nagy tettei" láthatóvá vál­janak. A Telketek világossága" (Ef 1,18) nélkül nem figyelhetünk fel ezekre a tettekre személyes "én"-ünk mélyén. Szükségünk van továbbá az apostoli tanúságtétel fényére is, hogy "Isten tetteit" mások is megláthassák, úgy, hogy ezek a tettek beszéljenek az emberhez, behatoljanak lelkűkbe és szívükbe s "mindenkinek világítsanak" (Mt 5,15). "A föld sója" is erre való. Azoknak a lelki érettségét igazolja, akik "Isten nagy tetteinek" ismeretéből születtek. A "só" és a "világosság” képei alkalmazhatók mindegyikünkre külön- külön. Vonatkoznak az Egyház és az emberiség családjának különböző­ségére. A különbözőséget meghatározza végezetül az a tény is, hogy minden egyes ember élete egyedi és megismételhetetlen. Ugyanakkor mindegyi­künk meghívást nyert, legyen mások "sója" és "világossága", hogy ezáltal megvalósuljon az egység a sokrétűségben: az emberek összefogjanak, az Egyház és az emberi közösség élete váljon annak az Egységnek képmásává, aki maga az Isten, az Atya és a Fiú és a Szentlélek egysége. 5. "Isten nagy tettei" felszólítanak minket: higgyünk Istenben és enge­delmeskedjünk törvényének. De kinyilvánítják az ember nagyságát is, minden emberi személy méltóságát és transzcendens hivatását. Az Isten és a felebarát iránti szeretet tesz bennünket "sóvá" és "világossággá". Ez a sze­retet a mértéke minden emberi - egyedi és társadalmi - fejlődésnek. Szeretett Testvéreim! Soha sem engedhetjük meg, hogy az anyagi javak az Isten vagy az emberi lény elé kerüljenek. Egyetlen emberi elméletet, ter­vet vagy célkitűzést sem követhetünk azon szerető engedelmesség rovására, amivel Istennek tartozunk, vagy a szeretetteljes tiszteletadás ellenére, ami 49

Next

/
Thumbnails
Contents