Szolgálat 83. (1989)

Közösség - közösségformálás

teológia) körül tömörítik az embereket. A keresztény közösségek"az Egyházon belül alakulnak, szavatolják az Egyház egységét és szorgalmazzák az Egyház növekedését" (VI. Pál, EN 58). Ezek azok, "amelyekben az egy és egyedüli katolikus egyház létezik" (Kódex, 368.c.). Ót jellemvonásuk:

1. A keresztény közösség velejárója a ",kivonulásújrakezdés, fölemelkedés, nem pedig a menekülés. A kivonulás missziós, társadalmi és szociális felelősségvállalás az egész ország az egész egyház és emberiség javára.

2. Közösségeinket jellemzi az evilági, szakmai, politikai, családi és vallási életterek összefogásának és egymásba fonásának (integrációjának) óhaja.

3. Ezt követi közösségeink sokrétűsége (heterogeneitása): több generációt és társadalmi réteget; laikusokat, szerzeteseket és papokat összefogó törekvése.

4. A vendégszeretet is lényeges vonás: a nyitott szív és nyitott ajtó; az áldozatos agapé (Mt 25) szellemében.

5. Közösségeinket jellemzi tagjainak Egyház-igenlése: készek bekapcsolódni a plébánia, az egyházmegye; a helyi- és világegyház életébe.

Morei Gyula a szociológia professzora Innsbmckban. Tanulmányában a közösség szakmai meghatározását irányozza elő. Nem mutatja be mind az öt- ven közösségtípust, de néhányra alapos fényt derít. Kihangsúlyozza, hogy a közösség mint emberi alkotás formálható, bár tagjait is döntően befolyásolja.

Kereszt}’ Rókus cisztercita teológis Dallasban, az Egyház közösségének egységét vizsgálja. A tartós egység kritériumaként a "tiszta és egyetemes szereteted jelöli meg. Mivel azonban az egyházi közösség egységét a Lélek hozza létre, nem teremt unifonnitást. Az Egyházat tehát nem lehet egy néppel, kultúrával, történelmi korral vagy szervezeti formával azonosítani. Az egyházi közösség "a Szentlélek révén való egymásban levés".

Az Egyház életében való részvétel új lehetőségeit vázolja Órsy László közismert amerikai szaktekintély. A kihasználatlan szellemi-lelki energia sok zűrzavart okoz a hívek körében és az egész Egyház életében. Ha a részvétel kommunióvá, egymással és a világgal való elkötelezett törődéssé válik, a feszítő és zavart keltő energiák alkotó alkalmazást nyernek.

Lukács László piarista, a Vigilia főszerkesztője a közösségépítés vagy; az egységes lelkipásztorkodás kérdéseit feszegeti. Elemzi a vidéki és a nagyvárosi közhangulatot, ötletekkel áll elő és gondolkodásra, útkeresésre késztet: mit kell tennünk "újpogány hazánkban"?

Hogyan jön létre a keresztény közösség a missziókban? Ezzel a témával néz szembe Németh László, az Isteni Ige Társaságának tagja, aki a Fülöp-szi- geleken működik. Visszamegy egészen az ottani kezdetekre, I565-re, de betekintést nyújt a "kibontakozó jövőbe" is.

Fehér Gyula boldog Daniel Brottier életét tárja elénk, aki fáradhatatlan apostola volt a közösségiek: úgy szolgálta Krisztust, hogy közösségeket alkotott és másokért élt.

Amikor a Közösség - Közösségformálás anyagát útjára bocsátom, remélem, hogy táplálékot szolgáltatok vele újraéledő helyi egyházunknak.

A szerkesztő

4