Szolgálat 83. (1989)
Tanulmányok - Morel Gyula: A közösség mint emberi alkotás
TANULMÁNYOK Morei Gyula A KÖZÖSSÉG MINT EMBERI ALKOTÁS Egyének sokasága még nem közösség. "Sok lúd" is csak abban az esetben "győz disznót”, ha - valamiféle ösztön parancsára - egyszerre támadnak a közös ellenségre. Ha egyik a másik után, a közös akció többleti előnye nélkül próbálkozna, mindegyik pórul járna. Emberi közösségről is csak akkor beszélhetünk, ha két vagy több személy részvételével valami minőségileg más, valami új keletkezik. Erről a többletről Arisztotelész óta sok szó esett. A görög bölcselő mondata: "Az egész a részek előtt van" (hiteles magyarázata: "Az egész több, mint a részek összessége") főleg az ún. rendszerelméletben (alapítója Ludwig von Berta- lanffy) vált sok tudományág hasznos elemévé. Az alapelgondolás tulajdonképpen egyszerű és világos. Egy falióra összes része csak attól a pillanattól kezdve képes minőségi újdonságra, tudniillik időt mérni, amikor - megtervezett elgondolás alapján - az órás eg}' bizonyos rendbe kapcsolja össze azokat. Az organizmus minden eleme együttvéve sem alkalmas életfolyamatok megvalósítására, ha nem egy bizonyos szerkezet alkot az elemekből "egészet". - Sokszor keletkezhetnek azonos részekből - eltérő rendezői elvek alapján - különböző "egészek": egy bizonyos mennyiségű kőből lehet gátat, istállót, piramist vagy házat építeni. Az utóbbi meglátások segítségével az emberi közösség, a társas "egész" néhány lényeges vonásához juthatunk el. Világos, hogy a közösség elemei személyek, de a közösség több, mint a közösséget alkotó személyek, és ez a többlet függ a személyeket összekapcsoló szerkezet típusától. Ebből az is következik, hogy akiknek közösséggel van dolguk, hasznosan elgondolkozhatnak azon, hogy milyen közösségtípus felel meg a legjobban kitűzött céljaiknak illetve az adott elvárásoknak. Hiszen minden közösségtípusnak más és más törvényszerűségek szerint folyik le az élete. Sokszor emberi döntések eredménye egy bizonyos fajtájú közösség létrehozása vagy elősegítése, mint ahogy a vállalkozó sokszor szabadon választhat pl. a részvény- társaság, a korlátolt felelősségű társaság vág}' a szövetkezet gazdasági formái között a célok és a lehetőségek mérlegelése alapján. Szociológiai tankönyvek és lexikonok megkülönböztetnek legalább 50 közösségtípust. Itt csak néhány példa fölsorolására szorítkozhatunk, leegyszerűsítés által kikerülve a többfajta csoportosítás lehetőségeinek és a finomabb megkülönböztetéseknek a tárgyalását. A közösségek egyik legegyszerűbb fajtája a társadalmi környezeti egység (személyek aggregátuma). A részekből "egészet" alkotó elv itt a fizikai közelség, amely vagy rövid időre érvényesül (színházi 5 i
