Szolgálat 83. (1989)

Tanulmányok - Lukács László: Egységes lelkipásztorkodás, lelkipásztori egység

lehet ma keresztény egy diák, orvos, mérnök? Hogyan lehet keresztény módra átélni a szerelmet, a betegséget, az élet különböző helyzeteit? 4. Megnövekedett közösségi igény Az egy egyházközséghez tartozók között spontánul vagy lelkipásztori kezdeményezésre alakulnak csoportdinamikai szempontból még egységet alkotó, kisebb (12*20 tagú) közösségek. Ha a lelkipásztor nem ad nekik otthont vagy legalább irányítást, akkor maguk is, spontán módon alkotnak csoportokat. Persze ezekben a közösségekben meglehetősen nagy a szektásodás, a hit önkényes értelmezésének veszélye. A "lakáskeresztény­ség" a felnőtt értelmiségi korosztály körében is népszerű: családosok is szí­vesen jönnek össze rendszeresen, hogy hitüket, életüket megosszák egy­mással. E csoportok karaktere, tevékenységi köre különböző lehet: egye­sekben inkább az imádság, az elmélkedés áll a középpontban, másokban a bibliaolvasás; mások intellektuális vitafórumot keresnek, vagy pedig ka­ritatív munkákban kovácsolódnak össze. Helyes irányítás mellett azonban szívesen vállalkoznak az egyházközség szolgálatára is, munkájukkal, ha kell, szaktudásukkal. 5. Szolidaritás és tevékeny felebaráti szeretet Ez a réteg természetesnek érzi, hogy a vasárnapi mise idején túl heten­ként rendszeresen kell bizonyos időt az egyházra, hitére fordítania, illetve mások önzetlen szolgálatára felajánlania. Elsősorban a bajbajutottak, a sze­gények, betegek, fogyatékosok, öregek sorsán próbálnak segíteni. Jelenleg ez a segítőkészség megreked az egyéni és alkalmi szolgálatokban. Nin­csenek szervezeti kereteink ahhoz, hogy a meglévő segítőszándékot, a tar­talékban lévő "emberi energiát" hatékonyabban, intézményesebben is fel­használhassuk a bajban lévők segítésére, illetve hogy összehangoljuk egymással a segítségre szorulók igényeit és a segítésre vállalkozók készségét. Ez a városias formájú kereszténység, illetve a nagyvárosokban működő egyházközségek is számtalan kérdést vetnek fel.- Hogyan lehet bevonni a szülőket gyerekeik hitoktatásába? A hit­tanórákon kívül milyen egyéb együttléteket lehet szervezni, hogy a gyermekek valóban belenőhessenek a keresztény életbe és közösségbe?- Hogyan lehet létrehozni és hatékonyan működtetni az ifjúsági cso­portokat a plébánián, gondoskodni a fiatalok hitbeli képzéséről, beve­zetéséről a felnőtt keresztény életbe?- Hogyan lehet bevonni a családokat, a felnőtteket az egyházközség kö­zösségi életébe, megszervezni az ifjúsági és családközösségek felelős és önálló működését?- Hogyan értékelődik át a plébániák területi elosztása napjainkban? Milyen legyen a kapcsolat a mozgalmak tevékenységével?- Több plébánia "szakosodott" már egy-egy lelkipásztori-karitatív terü­letre. Hogyan lehet ezek munkáját összehangolni, hogy egymást erősítsék t evéken ységükben ? 33

Next

/
Thumbnails
Contents