Szolgálat 83. (1989)

Tanulmányok - Lukács László: Egységes lelkipásztorkodás, lelkipásztori egység

jelentős része, a májusi és októberi ájtatosságokon résztvevők, az első- péntekes gyónók, a hétköznapi misehallgatók többsége.

Mellettük azonban eg}', főleg fiatalokból verbuválódó új réteg is található. Ez a csoport és az általuk megélt kereszténység csaknem ismeretlen vidéken (bár a fiatalok nem kis hányada vidékről származik). Java részük középiskolás, főiskolás illetve egyetemista. Keresztény életük néhány határozottan kitapintható jellegzetességet mutat.

1. Kisebbségi helyzetük tudomásul vétele

Természetesnek tartják azt az alaphelyzetet, hogy a kereszténységbe nem beleszületik az ember, hanem önálló döntéssel, megértéssel csatlakozik hozzá. Sértődés és kisebbségi érzés nélkül veszik tudomásul, hogy a körülöttük lévő társadalom zöme nemhívőkből áll. Sőt bizonyos önérzettel, tudatosan és elkötelezetten vállalják hitüket. Akik vallásos családból származnak, azok is tudatosan, maguk vállalják keresztény hitüket tizenéves korukban. Sokan akadnak köztük, akik nem vallásos környezetben nőttek fel, s az iskolában, többnyire vallásos barátaik, társaik példájára csatlakoznak valamelyik közösséghez, ifjúsági hittanhoz. Ebben a rétegben nem ritkák a konvertiták, akik felnőtt korukban csatlakoznak a hithez és az egyházhoz. Természetes missziós tudat tölti el őket: nem hívő társaikkal is meg akarják osztani a kereszténység örömhírét, és igyekeznek segíteni a bajbajutottakon azáltal is, hogy a legfőbb jót, Isten örömhírét kínálják föl nekik.

2. Megnövekedett intellektuális érdeklődés

E réteg nagyobbik része legalább középfokú végzettséggel rendelkezik. Keresztény életük szervesen épül bele általános szellemi érdeklődésükbe. A megtérők közül sokan az élet végső kérdéseire kerestek választ, s ezen az úton jutottak el az egyházhoz. Nemcsak élni, hanem érteni is akarják a hitüket. Igénylik a nívós, teológiailag megalapozott prédikációkat, a teológiai előadásokat. A hittant egyáltalán nem tartják a kisgyermekkorral lezáruló tanulási formának. Szeretnek vitatkozni is hitbeli kérdésekről. E megnövekedett intellektuális érdeklődés egyik jele a Hittudományi Akadémia Levelező Tagozata iránti váratlanul magas érdeklődés is.

3. Elmélyültebb lelki igény

Személyesebben, aktívabb részvétellel akarnak belekapcsolódni a liturgiába, s igénylik a paraliturgikus illetve az egyéb spontán közösségi imaformákat. Évente nem is egyszer szívesen vesznek részt egy vagy több napos lelkigyakorlatokon, rekollekciókon, összejöveteleik alkalmával igénylik az imádságos elmélyülést, a csöndet, szívesen végzik közösen a zsolozsma egyes részeit. Új formaként jelentek meg az ifjúsági találkozók, melyek több egyházközség fiataljait, esetleg az egész országból érkezőket gyűjtik össze. (Nagymaros után az országban jelenleg 4-6 helyen rendeznek rendszeresen ilyen találkozót.) Újra népszerűvé lettek olyan hagyományos ájtatossági formák, mint a zarándoklatok.

E fiatalok hite azonban nem áll meg a pusztán spirituális kifejeződési formáknál, hanem átfogja egész életüket. Sokan teszik lel a kérdést: hogyan

32