Szolgálat 83. (1989)
Tanulmányok - Lukács László: Egységes lelkipásztorkodás, lelkipásztori egység
pásztori szolgálatokban a vidéki civil katolikusok még csak igen kis számban vesznek részt. Ilyen jellegű bakapcsolódásuktól mintha idegenkednék a papság, de a hívek nagyrésze is. Eeyre több plébánia marad pap nélkül. A megüresedett épületeket néhány helyen igen jól használják fel, hasznosításukra azonban átfogó elképzelés még nem született, s az elindult kísérletek feltérképezése is várat magára. A sok negatív jelenség mellett persze örvendetesen nagy számban találunk pozitív példákat is. Nem cgv helyen a plébános a falu "kultúrfelelőse" és a közösség összefogója: zarándoklatokat, kirándulásokat, színházlátogatásokat szervez híveinek, testvérkapcsolatot létesít más plébániákkal a falu közösségét rendszeresen összehozzák az egyházközség hittanosainak rendezvényei az idősebbek rózsafüzér-társulatban vagy oltáregyletben találkoznak egymással, mások utcaapostolságot vállalnak. Kétségtelen, hogy a mindennapi munka, az anyagiak szerzése, az élet materiális szintje egészen kitölti az emberek idejét és gondolatait, s minden magasabbrendűtől elzárkóznak. Jónéhány helyen találunk azonban a hagyományos vallásosságra épülő', eleven, buzgó életű egyházközségeket, másutt pedig a pusztulóban lévő' hitéletet támasztotta fel az odaadó lclkipásztori munka, és sikerült újra eleven keresztény közösséget alakítani a maguknak élőknek, az Istentől vagy legalábbis az egyháztól eltávolodottaknak halmazából. A vidék lelkipásztori ellátásával kapcsolatban több kérdés vár válaszra:- Hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a hitoktatást, annak tudatában, hogy a hit nemcsak ismeretek halmaza, hanem az evangélium szerinti gondolkodás- és életmód?- Hogyan lehetne közösséggé formálni az egyházközség fiataljait?- Hogyan történjék a szentségek kiszolgáltatása az egyháztól távol élőknek? Hogyan lehetnek a szentségek az evangelizáció eszközei?- Hogyan lehet bevonni a világiakat az egyházi fclelőségvállalásba?- Milyen lelkipásztori szolgálatokat lehet rábízni a világiakra? Hogyan lehet őket alkalmasan felkészíteni azokra?- Milyen módszerekkel lehet a papi egységet erősíteni az egymástól 10- 15 kilométer távolságban élő papok között?- Hogyan építhetünk ki együttműködést a falusi és városi egyház- községek között?- Milyen vallási rendezvényeken vehetnek részt egyszerre több egyházközségtagjai (zarándoklatok, ifjúsági találkozók, lelkigyakorlatok stb.)? II. Nagyvárosi plébániák A nagyvárosi egyházközségekben kétféle réteget találunk egymás mellett, egymástól többé-kevésbé sajnos elszigetelten. Az idősebbek körében pusztulóféíben ugyan, de tovább él a fentiekben leírt hagyományos típusú vallásosság. Közülük kerül ki a vasárnapi misék közönségének 31
