Szolgálat 82. (1989)
Könyvszemle - Lelki mesterek írásai (Szabó Ferenc)
nem is elsődlegesen" (436.o.). - Azaz nem tűnik ki világosan, hogy mi a viszonya "halálos bűn" és a "súlyos bűn" (sub gravi) között. Akik a klasszikus morált tanulták, sok szemponttal gazdagíthatják ismereteiket könyvünk alapján. A fiatalabb nemzedék számára pedig számos hasznos kiegészítő magyarázatot közöl majd a második kötet, amelyet a szerző kilátásba helyez. Benkő Antal LELKI MESTEREK ÍRÁSAI: A Megnemismert felhője és Hans von Balthasan A keresztény elmélkedés (hivatkozás: I.) - Hamvas Béla: Silentium. Tit - kos jegyzőkönyv. Unicornis. ( = II.) - R. Guardini, J. Pieper, J. Ratzinger, K. Rahner, H.U. von Balthasar, J. Vanien A szerétéiről.( = III.) - Az orosz v a 1 - lásbölcselet virágkora Tolsztojtól Beigyajevig I-II. ( = IVA-IVB) - Fohászok és vallomások. A világ legszebb imái. (= V.), Vigilia-Könyvek, Budapest 1987-88. Hosszú évek mulasztását-hiányát igyekszik pótolni a V i g i I i a, Lukács László szerkesztésében megjelenő sorozattal, amely jeles lelki mesterek műveiből tesz közzé olyan írásokat, amelyek hozzátartoznak az egyetemes kultúrához, szellemtörténethez, de Magyarországon nem igen ismertek. Egy jó ideje már a Gondolat kiadó megjelentet, korábban "irracionálisnak" vagy "reakciósnak" bélyegzett "polgári" bölcselőktől is válogatásokat, de a keresztény ihletésű vagy misztikus gondolkodók meg hiányoznak. (Lukács György Azésztrónfosztása c. művében 1952-ben kimondta az ítéletet pl. Kierkegaard, Bergson, Dosztojevszkij és hasonló "irracionális" gondolkodók felett; szava mérvadó volt egy ideig a kultúrpolitikában... Pedig korábban ő is Dosztojevszkijt, sőt a rajnai misztikusokat tartotta lelki mestereinek!) Mindenesetre a széljárás fordult, így - egy 14. századi angol misztikustól (A Megnemismert felhő je) a XIX-XX. századi orosz vallásbölcseletig illetve neves mai teológusokig és Hamvas Béláig-a Vigília jóvoltából némi ízelítőt kaphatunk már a misztikából is. Lukács László írja az egyik bevezetőben: "A 20. század végének embere újra a misztikusok felé fordult. Sokan ráeszméltek: hiányzik életükből a csönd, s vágyódni kezdtek az élményszerűbb, közvetlenebb egyesülésre Istennel. Voltak, akik fölfedezték maguknak a keleti szemlélődés módszereit, pl. a Zen-buddhizmust, s ilyen úton kezdték keresni Istent. Mások az érzelmek felszabadításával, a spontán imával próbálták áttörni azt a falat, amely - úgy érezték - Istentől elválasztja őket... A szemlélődés, a misztika, az imádságos csönd iránti érdeklődés megnövekedett hazánkban is. Úgy érezzük, sokaknak segítségére lehet, ha visszavezetjük őket a forrásokhoz..." (I. 9-10) A XIV. századi ismeretlen angol misztikus - A Megnemismert felhője c. írás valamint a Titkos tanácsok könyve szerzője - "időszerű ugyanúgy, miként Kempis Tamás Krisztus követéséve 1, aki a következő században élt és írta meg lelki könyvét. Időszerű, mivel az egyházatyákhoz és a nagy egyházi írókhoz hasonlóan a közös keresztény lelkiségi hagyományból ment (fő forrása Pseudo-Dionysius, akinek újplatonikus misztikája végig a középkoron olyan nagy befolyást gyakorolt a keresztény gondolkodásra és életre). Az istenkereső embernek az áthatolhatatlan, megismerhetetlen felhő takaija el a Misztériumot. "Istent sohasem látta senki", hangoztatta már Szent János. Szent Pál szintén arról beszélt, hogy Isten megközelíthetetlen fényben lakozik. Csak Jézus Krisztus arcán ragyogott fel a dicsőség, a Kabod-Doxa-Glória, így, aki Jézust látja, látja Istent - a szeretet szemével. Az angol misztikus, miként az ugyanabban a kötetben közölt Balthasar-írás is a keresztény elmélkedésről, bevezeti az olvasót a csendes szemlélődésbe. Az imát és elmélkedést segíti a Fohászok és vallomások c. antológia (V.), amely a világvallások, de főleg a keresztény századok legszebb imáiból válogatott. (A hasonló jellegű. Arcod keresem c. ima- és vallomás°yűjteményem sikeréből is látom, mennyire igénylik a mai emberek az ilyenfajta lelki táplálékot.) Miként minden misztika, a Fohászok és vallomások fő témája is a szere te t. Tulajdonképpen ez a témája minden misztikának, istentapasztalatnak, miként általában a világköltészetnek is. Isten és a lélek, Krisztus és a lélek kapcsolatát a keresztény hagyomány az Énekek éneke c. szerelmi költemény transzponálásával a jegyesi misztika szókincsével fejezi ki, Origenésztől Szent Bemáton es Keresztes Szent Jánoson át egészen Lisieux-i Kis Terézig vagy akár Paul Claudelig. Az ószövetségi prófétáknál (Ózeásnál vagy Ezekjeinél) már világosan kivehető ez a misztika; hasonlóképpen az Efezusi levélben Krisztus és az Égyház szeretet-kapcsolatának, illetve a férfi és a nó házassági kapcsolatának párhuzama is erre utal. A szeretet témaköréből válogatott írások (III.) közül külön kiemeljük H.U. von Balthasar kis könyvét: Csak a szeretet h i t e 1 e s, amely amolyaa programkönyv volt. 94
