Szolgálat 82. (1989)
Tanulmányok - Nemeshegyi Péter: A hűség, elkötelezettség útjain
felül nem hagy megkísérteni, hanem a kísértéssel együtt a szabadulás lehetőségét is megadja, hogy kibírjuk" (lKor 10,13). A hit világa Az esküvel elvállalt hűség, elkötelezettség a hit világához tartozik. Aki esküszik, hiszi, hogy van Isten és hogy az Isten hallja szavát. A keresztény ember tudja, hogy a házastársakat "Isten köti egybe" (Mt 19,6). Tudja azt is, hogy az Isten ismeri és szereti őt, és egyszülött Fia Jézus Krisztus halála és feltámadása által feltétlenül, visszavonhatatlanul hűségre kötelezte magát az emberiség iránt. Jézus meghalt értünk. Ez egy egyszeri, visszavonhatatlan tett. Egyszer történt, de örökérvényű. Jézus feltámadt érettünk. Ez is egyszeri, visszavonhatatlan tett. A feltámadt Jézus nem hal meg többé. Mint élő testvérünk velünk van minden nap a világ végéig. Hitünkkel ebbe a Jézusba kapaszkodunk. Lehet, hogy a házasélet Golgota-járás lesz. De a Golgotán ott találjuk Jézust. Az ő jóvoltából semmi sem vész kárba. Minden könnycseppünkön ott nyugszik az Isten szeme. Minden sóhajunk az Isten szívében visszhangzik. Az Isten megadja nekünk Szendéikét, hogy szeretettel szenvedhessünk. így még a szenvedés mélységéből is öröm fakad, mert tudjuk, hogy "akik Istent szeretik, azoknak minden javukra válik" (Róm 8,28). Ahhoz, hogy ez a hitből fakadó élet valósággá váljon, feltétlenül szükséges az imádság. Hiszen az imádság nem egyéb, mint istenhitünk megélése. A hitből fakadó imát meghallgatja az Isten. Jézus maga ígéri: "Mennyei Atyátok megadja a Szendéiket azoknak, akik kérik tőle" (Lk 11,13). A Szentlélek gyümölcse pedig "szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás" (Gál 5,22). Az ilyen benső erőforrás nélkül lehetetlen lenne, főleg a mai világban az egy életre szóló házasélet hűséges megvalósítása. De akiben ezek a gyümölcsök teremnek, annak megvan minden adottsága arra, hogy nemcsak a fiatalkori szerelem napjaiban, hanem az érettkor türelem-próbájában és az öregkor nehézségeiben is megtartsa esküjét. Ha van szeretet és az abból fakadó béke és öröm, ha van mindent elviselő türelem, ha van egymás iránti kedvesség és jóság, ha van sérthetetlen hűség, ha van egymástól bocsánatot kérő szelídség, ha van a kísértések elleni küzdelemhez szükséges önmegtartóztatás, akkor lesz boldog házasélet is. És még ha boldogtalanság köszöntene is be, akkor is tudja a keresztény ember, hogy az Isten, akinek esküdött, jóságos édesatya, és hogy Jézus vele van minden bújában-bajában. Az ilyen bizalom kedves az Isten szemében. Az isteni "megigazulás a hitből ered" mondja a Szentírás (Róm 3,22). A hit lényeges eleme pedig: bizalom az Istenben. A hitvestársnak ígért feltétlen hűség esküje ennek az Isten iránti bizalomnak konkrét megnyilvánulása. A fiatal pár hisz egymás szeretetében. Ez gyönyörű dolog, de még nem a házasság végső alapja. A végső alap: hit Isten hűséges szeretetében. Lehet, hogy az egyik hitvestárs megszegi esküjét, hűtlenné válik, kialszik szívében a szeretet. De az Isten sohasem lesz hűtlen; sohasem szűnik meg szeretni. Ez az Isten olyan bölcs és hatalmas, hogy a hitvestárs hűtlensége miatt tragikummá lett emberi 7
